lesipuska

A pénzügyi befektetésekkel foglalkozó Goldman Sacs 42 oldalas elemzést publikált a londoni olimpia gazdasági és pénzügyi vonatkozásairól. A riport a rideg gazdasági mutatók mellett érdekes összefüggésekről is lerántja a leplet. A tanulmány éremkalkulációt és az olimpiával összefüggő makro-trendeket is tartalmaz. E szerint 4 aranyat nyer a magyar csapat az olimpián, valamint egyre dinamikusabban nő a hölgyek részvételi aránya.

Mostanában több posztban is foglalkoztam az olimpiai válogatott aranypotenciáljával, sportszakmai és gazdasági nézőpontból górcső alá véve az egyre gyérebb olimpiai eredményességünket.

Michael Moore utálja a Goldman Sacs-t

Forrás: http://www.michaelmoore.com/

Ha Michael Moore, az amerikai „botrányfilmes” producer olvassa a Goldman jelentését, valószínűleg fenntartásokkal fogadja az abban foglaltakat, mivel legutóbbi mozifilmjében, a Capitalism: A Love Story!-ban (Kapitalizmus: Szeretem!) totálisan leszedi a keresztvizet a Goldman Sacs vezetőiről, akik szerinte az USA kormányzati adminisztrációjának adott tanácsaikkal érdemben járultak hozzá a világgazdasági válságot elindító amerikai ingatlanbuborék felfújásához.

Ha viszont függetlenítjük magunkat a Moore által megjelenített érzelmi szálaktól, s tárgyilagosan szemlélődünk, akkor azt találjuk, hogy az elemzés készítői egy elég részletes anyagot raktak össze, s nem elégedtek meg a rideg makrogazdasági mutatókkal, hanem érdekes interjúkkal is színesítették a gazdasági elemzést, valamint 10 olimpia-gazdasággal összefüggő trendet is felvonultattak. A gazdasági újságírók és egykori olimpikon megszólaltatottak között van például a világ valaha élt legzseniálisabb futója, a 400m-es síkfutás világcsúcs tartója, Michael Johnson is.

A globális érdeklődést kiváltó sporteseményeket mindig hatalmas beruházás és reklámhadjárat előzi meg. A közvetlen pénzügyi nyereség mellett főként az események nyomán előálló, számszerűsíthető és kevésbé összegszerű momentumokra - a meglévő infrastruktúra multiplikátor hatására, country branding (országmárka építés) - szoktak hivatkozni. A Goldman gurui azonban tovább léptek…

A tanulmány kétség kívül tartalmaz néhány korábban nem ismert összefüggést az olimpia gazdasági hátterének vonatkozásában. Ilyen például a megnyert érmek tekintetében a rendező ország/város hatása (hazai pálya előnye). Itt az elmúlt 10 olimpiát vizsgálva azt találták, hogy átlagban 54 %-kal gyűjtött több érmet a rendező ország, mint a rendezést megelőző korábbi játékokon.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

Rendkívül jól szemlélteti ezt a hatást az angolok teljesítménye.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

A befektetési guruk jóslata szerint az londoni éremtábla élén az USA végez majd 37 arannyal (négy évvel ezelőtt Kína volt az élen), Kína 33, Nagy-Britannia 30, Oroszország 25, Ausztrália 15 aranyérmet szerez majd. A magyar csapat 11 érmet nyer majd, mely közül négy csillog majd a legfényesebben. Ez az éremszám a négy évvel ezelőtti 21-dik helyhez képest eggyel jobb helyezéshez lesz elegendő az országok nem hivatalos éremtáblázatán. Az összéremszám tekintetében is az USA vezet majd 108 megnyert medalionnal, Kína 98, Oroszország 74-gyel fog zárni.

Olimpiai trendek gazdasági optikán keresztül

A Goldman Sacs tanulmánya számos trendet is felvonultat az olimpia gazdasági vetületével összefüggésben, melyek közül tagadhatatlanul az egyik legérdekesebb a nők arányának dinamikus növekedése.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

Vezetői tanácsadással foglalkozó szakemberek egybecsengő véleménye, hogy nem csupán az olimpiák, hanem a munkapozíciók tekintetében is jönnek föl a nők. Több nő dolgozik az USA-ban, mint férfi, sőt a vezetők több mint 50%-a nő. Dominálják az orvosi, jogi, banki és könyvelői munkaköröket. A 200.000 éves férfiuralom a vége felé közeledik. Aki többre kíváncsi, az nézze meg Hanna Rosin, New Data on the Rise of Women című TED-en elhangzott előadását.

 Az alábbi ábra pedig arról ad számot, hogy a hosszú távú hatás tekintetében vajon miért is kandidálnak városok az olimpia rendezéséért. A rendezésnek a járulékos hasznok alapján komoly GDP növelő hatása is van. Mind a Lloyds bank korábban, a Goldman is úgy becsli, hogy a londoni olimpia 9-10 milliárd fontot generál majd a teljes brit gazdaság számára, megközelítően 0,6-0,7%-kos többletet adva a nemzetgazdaság számára.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

by Bery :)

Mindenki licitál, emeli a tétet, hogy vajon hány aranyérem várható az idei olimpiai játékokon a magyar csapattól? Egyik korábbi írásomban sportszakmai szempontból elemeztem olimpiai eredményességünket. Ha a magyar csapat a pekingihez hasonlóan újra 3 arannyal térne haza, az maga lenne a nemzettragédia? Gazdasági értelemben semmiképp.

Bukta

Volt már az előző olimpiai játékokon ún. nagy sportnemzeteknek kudarcos szereplése. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a franciák Tokióban egy aranyat nyertek, az ausztrálok az 1976-os Montreal-i olimpia után voltak kénytelenek aranyérem nélkül hazakullogni, az angolok pedig 1996-ban, mindössze egyetlen aranyéremmel gazdagodtak. Ezek a nemzetek higgadtan értékelték a kudarc okait, megfelelő stratégiát dolgoztak ki, sokat áldoztak a siker érdekében, amely alapvetően két tényezőnek volt köszönhető: az állam más alapokra helyezte a sport finanszírozását, és mindezt perspektivikus stratégiai tervezettség jellemezte.

Forrás: www.budapestiolimpia.hu

A sportökonómusok optikája

Az olimpiai felkészülést a világ számos országában kiemelten támogatja az állam. E téren úttörők voltak a szocialista országok. Kelet-Németország az olimpiai sikereinek a „fénykorában” a GDP-je 1 százalékát költötte élsportolóira. Azóta a nyugati országok sokat tanultak „béketábor” állami amatőreitől. Az előző olimpiák tükrében talán a pekingi 3 arany 5 ezüst, 2 bronz érmet összességében kudarcosnak találja a hazai közvélemény, pedig egy sajátos nézőpontból, társadalmi és gazdasági hátterünkhöz képest az ázsiai játékokon elért eredmények nem is kirívóan rosszak. Korábban született sportgazdasági elemzések arra engednek következtetni, hogy Magyarország pontszerzési képességét összehasonlítva más országokkal stabilan a legjobb hat között szerepel hazánk, amennyiben a megszerzett érmek számát az országok egy főre jutó bruttó hazai összterméke (GDP) alapján arányosítjuk.

Az olimpiai éremkalkuláció során a sportközgazdászok az alábbi kulcsfaktorokkal szokták az olimpiai eredményességet górcső alá venni: népességszám, egy főre jutó GDP, múltbeli olimpiai teljesítmény, hazai pálya előnye (ezen utóbbi hatásáról egy következő írásban számolok be).

Már hazánkban is született olyan elemzés, mely pusztán a „megnyert éremszám” alapján kialakuló nem hivatalos sorrend helyett azt taglalta, hogy hogyan alakul az országok között ez a sorrend, ha azt a bruttó hazai össztermék és a megnyert aranyérmek számának függvényében alakítjuk ki.

A kevés is lehet elég

Négy évvel ezelőtt Magyarország a világ GDP 0,197 százalékával és az aranyérmek 1 százalékával rendelkezett. A makrogazdasági adatok és az olimpiai eredményesség közötti összefüggést vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy minél nagyobb aranyaránnyal rendelkezik azonos fejlettség mellett egy ország, annál nagyobb a sporthatékonysága. Ebből a nézőpontból szemlélve a magyar sporthatékonyság még mindig a világ élvonalába tartozik!

Persze a szélesebb közvélemény aligha lenne megbocsájtó, ha sportolóink ismételten 3 arannyal kullognának haza. Mivel az olimpia nem vizslatható pusztán gazdasági változók alapján. Hiszen olimpia-centrikus gondolkodás, lokálpatriotizmus, érzelmek - és egy sor más, nehezen számszerűsíthető tényező mentén ítélkezik az átlag magyar.

by Bery :)

Az olimpiai aranyérmek száma és a bruttó hazai össztermék (GDP) kapcsolata

Forrás: Csillik (2008): Sok vagy kevés a magyar arany?

Mind többször hallani, hogy az olimpia szent eszméjét egyre inkább a profithajhász pénzsóvárság keríti hatalmába. Az emberiség legjelentősebb sportseregszemléje ma már inkább gazdasági, mintsem kulturális vállalkozás. De mikor is vált a marketing gépezet szerves részévé, s e gépet mozgásban tartó dollárkupac-gyűjtögető menedzserek játékszerévé? Az 1984-es évig kell visszatekernünk az idő kerekét. Egy pénzügyi zseni megalkotja az olimpiarendezés gazdasági modelljét.

Forrás: http://www.coverbrowser.com/covers/time/64#i3168

Paradox módon párhuzam húzható az 1984-es los angeles-i játékok és az idei londoni olimpia között. Ami közös, hogy "külső körülmények" hátráltatták a szervezési folyamatokat. Bár London 2005-ben nyeri el a rendezési jogot, s akkor még minden rendben van a világgazdasági folyamatok terén, de a beruházások jelentős része, a játékok helyszínéül szolgáló Kelet-London totális rehabilitációja - a gazdasági válság kitörésétől - azaz 2008-tól zajlik. Míg tehát Londonban a világgazdaság fogaskerekének akadozása, addig egy negyedszázaddal korábban Los Angelesben a kandidáló országok totális érdektelensége nehezíti meg a rendezést. A 70-es, 80-as években ugyanis a rendező városok sportberuházási filozófiájába a fenntarthatóság gondolata nem épül be szervesen, s emiatt főként presztízsépítkezések zajlanak, ami mind az 1976-os montreali, mind az 1980-as bojkottos moszkvai olimpiát enyhén vesztesgessé teszi pénzügyi értelemben. Montreal a beruházási költségeket a játékok után még kb.: 30 évig fizeti! A deficites olimpiák légkörében érthető is, hogy a minimális számra csökken azon városok száma, akik hajlandóak belevágni, hogy vendégül lássák a világ sportfiatalságát egy 16 napos találkozóra.

Hollywoody Olimpia
Ebben a légkörben formálódik a gondolat a Los Angeles-i döntéshozók fejében, hogy igencsak jó lenne 1932 után újra az amerikai kontinensre hozni a játékokat, de ha lehet mindezt a bravúrt úgy megoldani, hogy az adófizetők egyetlen egy centjébe se kerüljön.

Az olimpiák történetében ez az a mérföldkő, mikor tisztán magánfinanszírozású, azaz állami támogatások nélküli olimpiát rendeznek, s lép rá egyben az üzletiesedés felé vezető első lépcsőfokra az addig az amatőr és profitmentes szemléletű Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

 Forrás: Holger Preuss (2004): Az olimpiai játékok gazdasági háttere alapján saját szerkesztés

Los Angeles pazar megnyitóval ejti kábulatba a közönséget. 84 kék frakkos zongorista, 84 kékre festett zongorán játssza Gershwin Kék rapszódiáját. A NASA-tól származó ötlettől vezérelve egy szkafanderbe öltözött asztronauta repül a magasba, hogy 92.000 helyszíni és majd 2 milliárd tévénéző előtt a Coliseum-ban lobbantsa fel az olimpiai lángot. A Szovjetunió által szervezett "viszont-bojkott" következtében a keleti blokk 14 országa, az "állami amatőrök" nem vesznek részt az olimpián. A román sportolók meglepetésre megjelennek az eseményen és kitűnő szereplésüknek köszönhetően, összesen 53 megnyert éremmel, második helyen végeznek az éremtáblázaton.        

Mr Olympia, avagy egy pénzügyi zseni olimpiát rendez
Első alkalommal rendeznek kormányzati támogatás nélkül nyári olimpiát. A szervezőbizottság élére egy utazási iroda vezetője, Peter Ueberroth kerül. Aki az olimpiai projekt indulását kísérő sajtótájékoztatón így nyilatkozik: "Minél nagyobb a csőd, engem annál jobban vonz a feladat!" Számos üzleti húzása volt, aminek köszönhetően ez volt az eslő olimpia, ami pénzügyi nyereséggel zárt. Ölümpia szent ligetében például nem akarták meggyújtani a tüzet, mikor kiderült, hogy az USA-ban miden személynek, aki 1000 yardot akar a fáklyával futni 3000 dollárt kell fizetnie. Tizenötezer kilométer volt a fáklyaút hossza, melyet mesterségesen kellett meghosszabbítani, annyi volt a jelentkező. A másik nagy újítása, hogy bevezeti a TOP (The Olympic Partnership Program) támogatói programot, melyben 30-ban maximálja a szponzorok számát (ebben az olimpiai ciklusban 11 márka tartozik ebbe), s mindegyiktől legalább 4 millió dollár beugrót kért. 50.000 társadalmi munkában dolgozó, önkéntest toborzott, az ABC tévétársaságnak 225 millió dollárért adta el a közvetítési jogokat, a csatorna pedig a reklámpercek értékesítéséből 615 millió dollár bevételt kasszírozott. A TOP szponzorok közül a Coca-Cola 50 milliót, a McDonald's 55 milliót és 9 millió hamburgert adott.

Nyolc évvel azután, hogy a montreali játékok hatalmas anyagi csőddel zárultak, Los Angeles lélegzetelállító mérleget vonhatott meg, s ez a pénzügyi zseni, a rendezőbizottság elnöke, Peter Ueberroth, azaz Mr Olympia érdeme. A rendezvény 225 millió dolláros haszonnal zárul, az alkalmazott gazdasági modell pedig példaként szolgál a későbbi játékok szervezőinek is.

A Time magazin Peter Ueberrot-hot "Az év emberé"-vé választja.

by Bery :)

A Powerade, mint a Coca-Cola sportitala formabontó közterületi kampányba kezdett Londonban. Meztelenül fotózta az angol olimpiai csapat tagjait.

A Coca-Cola a Londoni Olimpiai Játékok egyik TOP szponzora. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), mint az esemény jogtulajdonosa 11 világcégnek - Coca-Cola, Acer, Atos Origin, Dow Chemical Company, GE, McDonald’s, Omega, Panasonic, Procter and Gamble, Samsung és Visa - értékesítette a szponzori jogokat. Ezek a multi- és transznacionális vállalatok 50 millió dollárt, azaz csillagászati összeget hajlandóak kifizetni, hogy az eseményhez társulva exkluzív és globális mértékű marketing jogokat szerezzenek. Ilyen gigantikus összegek okán, pedig törekszenek is rá, hogy az eseményben rejlő összes marketingpotenciált maximálisan kihasználják.

Meztelen olimpikonok
Mivel a múltkori kissé hosszúra nyúlt olimpiai eredményességről szóló posztom alaposan megfeküdte egyesek gyomrát, úgy döntöttem, hogy könnyedebb vizek felé evezek. A téma persze marad az olimpia, csupán a köntös lesz más. Reklámbulvár! Történt ugyanis, hogy a Powerade sportital gyártó cég reklámügynöksége, a Mother London rábírt néhány angol olimpikont a „meztelenkedésre”.

Forrás: www.adage.com

A 2008-as kampány ismétlésében meztelen sportolónőkről képek készültek, melyek citlylight- és egyéb közterületi felületeken láthatóak. Anélkül, hogy az angol nőket megsérteném, mikor a "ideális nőt" képzelem magam elé, nem éppen az angol csajok domborulatai jelennek meg lelki szemei előtt.

Forrás: www.adage.com

Azt meg kell vallani, hogy egészséges férfiembert a ruhátlan nők látványa már önmagában felcsigázza, ám annál inkább felvillanyozódik, ha a "meztelen nős" kártya a sportos test kapcsán van kijátszva. A Powerade legújabb olimpiai kampányában sportaktivitás közbeni képeken láthatóak az angol atléták.

Forrás: www.adage.com

Sex sells
Mikor ezt a kampányt láttam, elindult nálam is Ockham borotvája. Sex sells – játszhatnák ki hazai sportcelebeink (van ilyen???) is angol mintára a meztelenkedés kártyáját, kiegészítve ezzel az olimpiai apanázst (20 milliót kapnak az aranyért a magyar sportolók!!!).  Már öbbször előfordult, hogy a tűéles címlapfotókon visszakacsintson ránk valamelyik közismert sportfenoménünk.

Magyar nő, jó nő
Te kit látnál szívesen? Kovács Kati, Janics Natasa, Jakabos Zsuzsanna, Bartha Nóra, Hosszú Katinka, Mészáros Anett? A szintén vonzó nő, Csipes Tamarát például a sportújságírók a legjobb sportolónőnek választották meg. Bár ő elbukta az olimpiai szereplést...

by Bery :)

A pekingi olimpián 3 aranyérmet nyertünk. Eredménytelenség-e ez vagy tisztes helytállás? Attól függ, hogy milyen nézőpontból vizsgáljuk. A négy évvel ezelőtti „éremgyűjtő akció” okán az idei olimpiai játékok kezdete előtt lejátszódó éremlicitbe nagyobb óvatossággal bocsátkoznak a megszólalók. Noha most is van olyan, aki 6-7 aranyérmet jósol, a mértéktartóbbak szerint jó, ha a négy évvel ezelőtti szintet hozza a magyar csapat. Itt a legfőbb ideje a kijózanodásnak, a magyar olimpiai teljesítőképesség reálisabb értékeléséhez.

A felfokozott hangulat már csak azért is érthető, mert az olimpiai játékokon elért eredményeink talán az egyetlen olyan nemzetgazdasági területként él a kollektív tudatban, ahol az utóbbi évtizedekben elismerten a legjobbak között szerepeltünk.

Aranybánya

Viszont az elmúlt olimpiát látva, hazánk kiszorulóban van az eredményes sportnemzetek sorából. Voltunk mi pedig korábban az összesített éremtábla harmadik helyén is, sőt az 1932-es Los Angelesben sorra kerülő, hollywoody dramaturgiával megkomponált monumentális olimpián, 47 sportolóból álló maroknyi csapattal, hazánk a hatodik helyen végzett. Nem érdemes álmodoznunk az 1952-es Helsinki bravúr megismétléséről, ahol 16 aranyéremmel zártuk a küzdelmeket. Sőt, még az 1988-as szöuli, vagy az 1992-es barcelonai, vagy az 1996-os atlantai időszak se fog visszatérni. Jobb, ha megbarátkozunk azzal a gondolattal, hogy az egyre fokozódó nemzetközi versenyben, a nemzetgazdasági súlyunknak megfelelő helyet meg tudjuk majd tartani.

Az egyre csökkenő olimpiai éremkollekciónknak a globális versenyen túl létezik egy sportszakmai és egy sportgazdasági magyarázata. Itt most csak a sportszakmai kerül terítékre, a gazdasági metszetet egy következő írásban járom körül.

A nemzetközi verseny éleződése elsősorban a szovjet utódállamok és Kína, mint sportnagyhatalom megjelenésének köszönhető. Kína, aki a semmiből fejlődve az éremtáblázaton az USA-t letaszítva, aranyérmek tekintetében, 2008-ban már a legsikeresebb sportnemzet volt. Négy évvel ezelőtt a sorrend Kína, USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország, Ausztrália, Koreai Köztársaság, Japán, Olaszország, Franciaország volt, míg hazánk a 21-dik helyen állt. A nagyhatalmak versengéséhez annyi adalék mindenképpen kívánkozik, hogy ha az Európai Uniót egy területi egységként kezelnénk (mint Kína, USA, Ausztrália fő vetélytársa), akkor kétszeresen verne meg bármely más országot.

A Pekingi nyári olimpiai játékok éremmegoszlása (Kína)

Forrás: http://www.nytimes.com/interactive/2008/08/04/sports/olympics/20080804_MEDALCOUNT_MAP.html

A Pekingi nyári olimpiai játékok éremmegoszlása (USA)

Forrás: http://www.nytimes.com/interactive/2008/08/04/sports/olympics/20080804_MEDALCOUNT_MAP.html

A Pekingi nyári olimpiai játékok éremmegoszlása (Magyarország)

Forrás: http://www.nytimes.com/interactive/2008/08/04/sports/olympics/20080804_MEDALCOUNT_MAP.html

Félkarú óriás a magyar olimpiai eredményesség

Az utolsó olimpiákon elért eredményességünk eléggé „féloldalas”, hiszen a pontok, érmek zömét főként a kajak-kenu, úszás, vívás, vízilabda szállította. A pekingi olimpiát értékelő tanulmányban az olvasható, hogy a kajak-kenu, úszás, vívás az elmúlt három olimpián az összeredmények 63 százalékát szerezte meg, pontszám, érmek, aranyérmek tekintetében. Médiaszempontból mindenképpen elgondolkodtató, hogy a pekingi olimpián a nézettség tekintetében a vívás csupán a kilencedik, s a mi szívünket oly hevesen megdobogtató, tradicionális sportágunk, az öttusa pedig az utolsó előtti volt. Az igazán nézett látványsportokban, csapatsportokban igen gyér a nemzetközi mércével mérten is piacképes termékünk. Szerintem -, s erre most van kormányzati elkötelezettség is (lásd TAO által favorizált látványsportok) sokkal szélesebb alapokon kellene mozognia az olimpiai eredményességnek. Szerinted?

by Bery :)