Mind többször hallani, hogy az olimpia szent eszméjét egyre inkább a profithajhász pénzsóvárság keríti hatalmába. Az emberiség legjelentősebb sportseregszemléje ma már inkább gazdasági, mintsem kulturális vállalkozás. De mikor is vált a marketing gépezet szerves részévé, s e gépet mozgásban tartó dollárkupac-gyűjtögető menedzserek játékszerévé? Az 1984-es évig kell visszatekernünk az idő kerekét. Egy pénzügyi zseni megalkotja az olimpiarendezés gazdasági modelljét.

Forrás: http://www.coverbrowser.com/covers/time/64#i3168

Paradox módon párhuzam húzható az 1984-es los angeles-i játékok és az idei londoni olimpia között. Ami közös, hogy "külső körülmények" hátráltatták a szervezési folyamatokat. Bár London 2005-ben nyeri el a rendezési jogot, s akkor még minden rendben van a világgazdasági folyamatok terén, de a beruházások jelentős része, a játékok helyszínéül szolgáló Kelet-London totális rehabilitációja - a gazdasági válság kitörésétől - azaz 2008-tól zajlik. Míg tehát Londonban a világgazdaság fogaskerekének akadozása, addig egy negyedszázaddal korábban Los Angelesben a kandidáló országok totális érdektelensége nehezíti meg a rendezést. A 70-es, 80-as években ugyanis a rendező városok sportberuházási filozófiájába a fenntarthatóság gondolata nem épül be szervesen, s emiatt főként presztízsépítkezések zajlanak, ami mind az 1976-os montreali, mind az 1980-as bojkottos moszkvai olimpiát enyhén vesztesgessé teszi pénzügyi értelemben. Montreal a beruházási költségeket a játékok után még kb.: 30 évig fizeti! A deficites olimpiák légkörében érthető is, hogy a minimális számra csökken azon városok száma, akik hajlandóak belevágni, hogy vendégül lássák a világ sportfiatalságát egy 16 napos találkozóra.

Hollywoody Olimpia
Ebben a légkörben formálódik a gondolat a Los Angeles-i döntéshozók fejében, hogy igencsak jó lenne 1932 után újra az amerikai kontinensre hozni a játékokat, de ha lehet mindezt a bravúrt úgy megoldani, hogy az adófizetők egyetlen egy centjébe se kerüljön.

Az olimpiák történetében ez az a mérföldkő, mikor tisztán magánfinanszírozású, azaz állami támogatások nélküli olimpiát rendeznek, s lép rá egyben az üzletiesedés felé vezető első lépcsőfokra az addig az amatőr és profitmentes szemléletű Nemzetközi Olimpiai Bizottság.


 Forrás: Holger Preuss (2004): Az olimpiai játékok gazdasági háttere alapján saját szerkesztés

Los Angeles pazar megnyitóval ejti kábulatba a közönséget. 84 kék frakkos zongorista, 84 kékre festett zongorán játssza Gershwin Kék rapszódiáját. A NASA-tól származó ötlettől vezérelve egy szkafanderbe öltözött asztronauta repül a magasba, hogy 92.000 helyszíni és majd 2 milliárd tévénéző előtt a Coliseum-ban lobbantsa fel az olimpiai lángot. A Szovjetunió által szervezett "viszont-bojkott" következtében a keleti blokk 14 országa, az "állami amatőrök" nem vesznek részt az olimpián. A román sportolók meglepetésre megjelennek az eseményen és kitűnő szereplésüknek köszönhetően, összesen 53 megnyert éremmel, második helyen végeznek az éremtáblázaton.        

Mr Olympia, avagy egy pénzügyi zseni olimpiát rendez
Első alkalommal rendeznek kormányzati támogatás nélkül nyári olimpiát. A szervezőbizottság élére egy utazási iroda vezetője, Peter Ueberroth kerül. Aki az olimpiai projekt indulását kísérő sajtótájékoztatón így nyilatkozik: "Minél nagyobb a csőd, engem annál jobban vonz a feladat!" Számos üzleti húzása volt, aminek köszönhetően ez volt az eslő olimpia, ami pénzügyi nyereséggel zárt. Ölümpia szent ligetében például nem akarták meggyújtani a tüzet, mikor kiderült, hogy az USA-ban miden személynek, aki 1000 yardot akar a fáklyával futni 3000 dollárt kell fizetnie. Tizenötezer kilométer volt a fáklyaút hossza, melyet mesterségesen kellett meghosszabbítani, annyi volt a jelentkező. A másik nagy újítása, hogy bevezeti a TOP (The Olympic Partnership Program) támogatói programot, melyben 30-ban maximálja a szponzorok számát (ebben az olimpiai ciklusban 11 márka tartozik ebbe), s mindegyiktől legalább 4 millió dollár beugrót kért. 50.000 társadalmi munkában dolgozó, önkéntest toborzott, az ABC tévétársaságnak 225 millió dollárért adta el a közvetítési jogokat, a csatorna pedig a reklámpercek értékesítéséből 615 millió dollár bevételt kasszírozott. A TOP szponzorok közül a Coca-Cola 50 milliót, a McDonald's 55 milliót és 9 millió hamburgert adott.

Nyolc évvel azután, hogy a montreali játékok hatalmas anyagi csőddel zárultak, Los Angeles lélegzetelállító mérleget vonhatott meg, s ez a pénzügyi zseni, a rendezőbizottság elnöke, Peter Ueberroth, azaz Mr Olympia érdeme. A rendezvény 225 millió dolláros haszonnal zárul, az alkalmazott gazdasági modell pedig példaként szolgál a későbbi játékok szervezőinek is.

A Time magazin Peter Ueberrot-hot "Az év emberé"-vé választja.

by Bery :)