lesipuska

A közösségi média makro szintű jelentőségét járta körül a Forrester Research kutatócég „Groundswell” elnevezésű kutatása. A felmérés két fő konklúzióval zárt. Az egyik, hogy a technológiák fejlődése a fogyasztók márkaelfogadásában, illetve elutasításában, valamint közösségi tapasztalatában (shared social experience) is változást idéz majd elő, ezáltal a közösségek a következő generációs termékek aktív alakítóivá válnak majd. A felmérés másik következtetése, hogy a technológiák fejlődésével a közösségi web öt stádiumon megy keresztül.

Forrás: forrester.com

Az első négyen már túl is estünk: az első a „közösségi kapcsolatok” kora, mikor a felhasználók kapcsolatba lépnek egymással és megosztják tartalmaikat, gondolataikat,  a második a „közösségi funkcionalitás” kora, amikor a közösségi oldalak működése az operációs rendszerekre kezd hasonlítani, a harmadik a „közösségi kolonizálás” kora, mikor minden élmény és tapasztalat közösségivé válik, a következő a „közösségi kontextusok” kora, melynek jellemzője a tárgyilagos tartalmak és a személyre szabottság, az utolsó, melyet épp manapság élünk át pedig a „közösségi kereskedelem” kora. Ebben az az irányadó, hogy a  közösségek határozzák meg a jövő termékeit és szolgáltatásait.

Az egyes márkák közösségi-média jelenlétéhez fontos adalék, hogy a fejlettebb kommunikációs indusztrializációkban a közösségmédiára nem egy új, médiatervbe illeszthető marketingcsatornaként, hanem az üzleti működés egy újabb szintjeként (social business) hivatkoznak. Ebből a szempontból érdekes Mark Friedman, a Forbes hasábjain közölt cikke, melynek keretében amerikai vállalatok körében végzett felmérésének eredményeit közli.

Forrás: http://blogs.forbes.com/markfidelman/

Ő négy szintjét - személyes, kísérletező, részvételi, stratégiai -  mutatja be annak, hogy a cégek életében a közösségi-média milyen mértékben játszhat szerepet. Az első „személyes” szinten - ahová a cégek 60%-ka tartozik - a közösségi-média nem képezi szerves részét a cégek üzleti környezetének, a munkatársak elszigetelten, ad-hoc használják. A „kísérletezés” szintjén – a cégek 30%-ka tartozik ide – tudatosodik a cégekben a social platformok jelentősége, kísérletező jelleggel megpróbálják integrálni a közösségi-média nyújtotta lehetőségek egyes elemeit. A harmadik, „részvétel” szint - a cégek 9%-ka követi ezt a szintet -  a közösségi médiát a vállalatok integrálják a belső folyamatokba és a vállalati stratégia szerves részeként, s nem pusztán a szinergikus médiamixe egy újabb csatornájaként kezelik. A legfelső a „stratégiai” stádium, a cégek pusztán 1%-ka járja ezt az utat, itt már nem csak arról van szó, hogy a közösségi média lehetőségek integrálódnak, hanem a vállalat optimalizálja és is ezeket.

by Bery :)

Parádés két hetet rittyentett nekünk a világ egyik legkreatívabb fővárosa. Volt itt minden: küzdelem, öröm, dráma, média-performansz. Tizenhat napon keresztül hevesen vert a szívünk, kapkodtuk a levegőt, nyaltuk a szánk szélét, mert láthattunk sportikonokat portyázni félúton a pokol kapuja és a mennyország között. Egyesek elbírták a terhet, míg mások összeroppantak a versengés hatalmas súlya alatt. De az idő pörög és máris újabb eseményt köszönthetünk. Paralimpia!

Forrás: adsoftheworld.com

Köztudott, hogy az Olimpiai Játékokat követően a parasportolók mérik össze erejüket. Fontos leszögezni, hogy olimpiai játékok rendezésére csak az a város kandidálhat, amely vállalja, hogy kis fáziskéséssel a Paralimpiát is levezényli, hiszen az itt indulók ugyanolyan elkötelezetten, sok lemondással járó, példaértékű életvitelt folytatva készülnek arra a néhány torokszorító másodpercre, amikor a győzelmi dobogó legfelső fokán állva hallhatják nemzeti himnuszukat. Ők éppúgy képesek sportolásra és sportteljesítményekre, mint ép embertársaik. E mögé egyre jelentősebb beharangozó kommunikáció is társul…

Hol máshol is tanúsítanának megkülönböztetett figyelmet (s szentelnének külön összegeket) az ország hendikeppes sportolóira, mint a multikulturális Angliában. Az angol Channel 4 a paralimpia komunikációja elég ütősre sikeredett. A londoni csinnadrattát körüllengő reklámkommunikációs harsányságban az angol Paralimpiai csapatot propagáló kampányt sem a visszafogott stratégiai irányvonal jellemzi. A Channel 4 promóció mellett más kampány is fut. Ennek a kampánystratégiának az alapötlete az, hogy „testimonals” szerűen a paralimpia angol „reménységeit” állítja csatasorba. Itt nem egy terméket akarnak ránk tukmálni, hanem a testi és értelmi fogyatékkal élők olimpiai szereplésének nemes ügyéről akarnak bennünket, egészséges állampolgárokat tájékoztatni.

Forrás: adsoftheworld.com

Forrás: adsoftheworld.com

A képeken a résztvevő sportoló képéhez a neve, a sportága, valamint minden egyes versenyző mellé egy egyedi „szívbemarkoló”, az élettörténetét dióhéjban érzékeltető üzenet társul. A hirdetés arra az egyszerű ok-okozati összefüggésre bazírozik, hogy a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának egyik legfontosabb eszköze lehet a sport.

Forrás: adsoftheworld.com

Forrás: adsoftheworld.com

Néhány sportújságíró szerint az olimpiai játékok meghódította a szigetországot. Ezen optimista kicsengésű mondat hallatán csak remélni tudom, hogy a paralimpiai sportolók hasonló elbánásban (közel akkora médiafelhajtás) részesülnek majd, mind épp társaik.  Celebrate humanity...

by Bery :)

Piaci értelemben kettős trend figyelhető meg a közösségi médiabiznisz területén. Egyrészt, mind több hirdető szánja rá magát, hogy kommunikációs megoldásait e területre is kiterjessze, másrészt a játéktéren lévők esetében már látszanak a hajszálrepedések, melyek könnyedén alááshatják üzletük sikerességét.

A reklámszakmában időről-időre felröppennek mágikus szavak, kifejezések, melyek egy-egy trend eljövetelét hirdetik. Mostanában a közösségi marketing ilyen, melytől a reklámágazat minden szereplője a „mindenható” megoldást várja. A fogyasztók digitális bennszülötté válása, a hagyományos médiafogyasztás megváltozása, (fragmentálódás, non-linearitás, mobilitás) erőteljesebb social media jelenlétre sarkallja a cégeket. A Shift Happens a közelmúltban publikált jelentése szerint soha nem látott sebességre gyorsult a digitalizáció „diffúzió sebessége”. Azaz, még a rádiónak 38 évre, a tévének 13 évre, az internetnek 4 évre, az iPod-nak 3 évre, addig a Facebook-nak mindössze 2 évre volt szüksége ahhoz, hogy a globális méretekben kritikusnak nevezhető 50 milliónyi fogyasztót elérjen. És akkor mi jöhet még?

Forrás: Shift Happens, 2012.

A Groupon esete jól példázza, hogy a social business mindenhatóságába vetett hit könnyedén megrendülhet.  A márkák tulajdonosainak tudatosítaniuk kell önmaguk számára, hogy a hangsúlynak nem a social eszközök fetisizálásán, hanem a megfelelő arányokon kell lenni, hiszen amennyiben az aktivitás nem releváns, nem illeszkedik a márka kommunikációs kontextusába, akkor egyszerűen nem működik. Ebből adódóan egyre többen vannak azok, akik amellett törnek lándzsát, hogy a közösségi felületek üzleti hatásukat tekintve túlértékeltek. A Facebook, mely 76 milliárd dolláros piaci értéke -  jóval megelőzve ezzel az Interbrand és a Millward Brown márkalistáján több fajsúlyos márkát - jóval meghaladja a bevételtermelő képességéből következtethető pénzügyi értéket. A jelentős üzleti sikert még csupán papíron könyvelő Twitter 7,7 milliárdot ér, a szakmai közösségekre specializálódott LinkedIn a tőzsdei bevezetés után rögtön 9 milliárd dollárra ugrott, pedig két évvel ezelőtt mindössze 15 millió dollár volt a nyeresége, tehát jelenlegi piaci értéke 600-szorosa a nyereségének.

A kétkedők táborát erősíti például Salem Baskin márkastratéga is, aki baljóslatú írását az Advertising Age-en publikálta. Egy nagyon izgalmas összefüggésre irányítja a figyelmet, ugyanis szembeállítja a hard-core üzleti célokat (pl.: eladás növelés, piaci részesedés, stb.) a közösségi médiaaktivitások kapcsán megvalósítható márkacélokkal (pl.: fogyasztói mikro beszélgetések indítása). Véleménye szerint, bár e felületeken minőségi fogyasztói kontaktus valósul meg, ám ennek hatását nem érdemes túlértékelni az üzlet szempontjából. Ugyanis az egyik legfőbb üzleti célt, az eladást csak nagyon áttételesen befolyásolja.

by Bery :)

„Van az a pénz, amiért korpás a hajam.” (Dr Prokopp Dóra ex-tévés személyiség, médiavállalkozó a médiaboom hajnalán, 1991.) Azóta tudjuk, hogy nem csak koprareszeléket engednek a hajukba fésülni celebjeink, hanem lényegében határ nincsen, csak kevés korpa… Ám, aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Aki pedig disznók közé keveredik, megeszi a korpa. Vajon a hazai sport- és celeb világban kik és milyen mértékben adták el magukat egy-egy vállalatnak reklámarcként?

A márka-egyéniség együttműködésében elengedhetetlenül fontos, hogy a márkához kapcsolt személyiségnek legyen története, s karakterisztikus személyiségvonásai, valamint a márka és egyén értékei férjenek meg egymás mellett. A közkeletű felfogás szerint a híresség az egyik legjobb eszköz a termékdifferenciálódás elérésére, a márka humanizálására, imázs-transzferre, melynek során a személyiségjegyek egyfajta értéktöbbletként jelennek meg a márka életében. Ezek a kimagasló egyéniségek képesek a keresletet mind lokális, mind globális léptékben befolyásolni.

A legegyszerűbb mód, amikor a már felépített márka kommunikációjába bekapcsolódik egy ismert személyiség.

Kezdjük mindjárt egy szépséggel, Kovács Kati és az Avon esete. A sportoló sugározza azokat az alapértékeket, amelyek a márka számára is fontosak.

Egy másik márka, ami szintén a kajak-királynő nevéhez kötődik, az Under Armour.

A márka két sportos kezdeményezést is útjára indított az Under Armour olimpiai bajnokunkkal, Kovács Katalinnal együtt. Az egyik kezdeményezés egy blog, melyben sportos vállalásokat fogalmazhattak meg. A vállalás megtétele után a blogon be is számolhattak a célhoz vezető útról, képekkel, videókkal. A vállalásokat tevő blogolók közül a legjobbat az Under Armour és Kovács Kati együtt választotta ki, a győztes jutalma értékes Under Armour nyeremény volt. A másik egy egyszerű tippelős játék volt, melyben az volt a cél, hogy minél pontosabban sikerüljön eltalálni, Kati hány km-t evez le augusztus 31-éig.

Ehhez a szinthez tartozik még Talmácsi Gábor is, mikor a Henkel termékekkel pózolt. Stefano Favaro, korábbi menedzser lépten-nyomon azt bizonygatta, hogy ez a srác egy olyan emocionális brand, ami termékskálák széles körére terjeszthető ki.

Hasonló a helyzet az örök vidám Gianni és a Lidl esete is. Bár a Pomo D’oro exkluzív olasz étteremtulajdonos imidzsben magasra pozícionálja magát, ezért is voltak kétségeim, mikor eladta magát a diszkontált árszegmensbe tartozó termékkínálatáról híres Lidl-nek.

És itt van az RTL klub elnyúzhatatlan celebüdvöskéje, a Class Fm reggeli műsorának legnagyobb szószátyára Sebestyén Bali is, aki a Gastroyal-lal kötötte össze nevét. Ez a személy-márka házasság egy fokkal hitelesebb a Gianni-énál, hiszen Balázsról köztudott, hogy a keleti kultúra mellett, az egészség- és étkezési kultúra felkent hírnöke is egyben.

A sztár-márka elegy szervesebb részét képezi, mikor a márkaimázsba beépül a sztár arculata, és a teljes kommunikáció középpontjába a híresség kerül.  Kiváló példa volt erre Szávay Ági és a SPAR Vitalitás termékszegmens.

A sportoló szempontjából a legjövedelmezőbb harmadik út egy sajátos diverzifikáció, amikor a sztár hírnevére, karakterére alapozva - egyfajta sztármárka-kiterjesztést kreálva - jelennek meg új termék-kollekciók.

Komolyan törve a fejem, ebbe a kategóriában nem nagyon tudok mondani magyar sportolói egyéniséget. Na ja, Schobert „Update” Norbert és Béres „Súlykontroll” Alexandra. Celebet viszont annál inkább! Pl: Stahl Judit, aki egykori reklámos férjével hatékony építkezést vitt véghez a gasztrovilág terén, jól meglovagolta a személyében nyugvó piacpotenciál erejét, a sikertranszfer pedig diffundált sokfelé: tv műsor, könyvkiadás, dvd.

by Bery :)

Az olimpia egy többdimenziós, összetett projekt, hiszen a rendezéssel együtt járó gazdasági beruházás számos politikai, kulturális, ökológiai, társadalmi kérdést vet fel. Természetesen sok-sok oka van annak, hogy egy város miért kandidál a Játékok megrendezésére. Sokan sokféle kutatási eredményt is publikáltak már az események kapcsán, ám a hazai sportoldalak látogatottságáról most kapott nyilvánosságot a Gemius cég elemzése.

Néztük az olimpiát

Ez az olimpia lett a világtörténelem legnézettebb olimpiája. A játékokat sugárzó angol közszolgálati médiatársaság (BBC) összesítése szerint a megnyitóünnepséget 27,3 millióan, a záró ceremóniát 26,3 millióan nézték Nagy-Britanniában, az olimpiai közvetítésekbe 51,9 millió tévénéző - a teljes brit lakosság 90 százaléka - kapcsolódott be a játékok két hete alatt legalább negyedórára. A megnyitót egyébként egymillióval többen nézték, mint Vilmos herceg és Kate Middleton tavaly áprilisi világraszóló londoni menyegzőjének közvetítését. A legnézettebb esemény Usain Bolt győzelme volt a 100 méteres síkfutás döntőjében, amit 20 millióan követtek csak a BBC-n. A Eurosport-ra, amely szintén közvetítette a játékokat, 106 millióan kapcsolták, ami 80 százalékos nézőszám-növekedést jelent egy átlagos naphoz képest. Az amerikai piacon közvetítő NBC -, amely 1,2 milliárd dollárt fizetett a közvetítési jogokért - is rekordnézettséget produkált, hiszen átlagban 31,1 millióan nézték főműsor időben az olimpiai közvetítésüket, és ez 12 százalékkal több, mint a pekingi játékok nézettsége volt.

Mi újság itthon?

Az MTVA hivatalos közleményéből kiderült, hogy a közmédia csatornákon (M1, M2, Duna, Duna World) összesen 550 órányi műsoridőt jelentett az olimpiai közvetítés. A csatornák a tavaszi közönségarányhoz képest főműsor időben 85%-os növekedést produkáltak. A közvetítésekkel a tévéadók 7,6 millió főt, azaz a teljes népesség 83%-át érték el. Jól szerepelt a közmédia mobilalkalmazása is, hiszen az MTVA Olimpia TV-t 70 ezren töltötték le.

A 2012-es esztendőben az internet-használók semmire sem cuppantak rá jobban, mint az olimpiára. Közel 800.000 fővel többen kattintottak az olimpiai site-okra, mint a Foci-EB alatt. A XXX. nyári olimpiai játékok majd 3 millió embert vonzott a sport- és olimpiai oldalakra, mely a 15 év feletti magyar internet-felhasználók 61,6%-nak felel meg. Ez a szám akkor vált ki igazán nagy meghökkenést, ha mellétesszük, hogy a Játékokat megelőzően átlagban heti 1,85 millió „digitális bennszülött” szörfölt a sport tematikájú weboldalakon.

Sportoldalak heti látogatottsága 2012-ben

Forrás: Gemius, gemiusTraffic

Érdekes megvizsgálni, hogy egy-egy kiugró nézettség milyen sportágakhoz, s azon belül is milyen sportolói egyéniségek eredményeihez köthető. Ami kiolvasható az eredményekből az az, hogy a klasszikus olimpiai sikersportágaink hozták a legtöbb látogatót a sport témájú site-okra. A legjelentősebb „klikkszámot” Gyurta Dániel mellúszásban összetempózott aranya generálta. Utána a kajak-kenu események állnak. Ez után jönnek olyan csapatsportok, amelyek mindig jól szerepelnek a magyar sportfogyasztó sportági preferencia-sorrendjében: vízilabda, kézilabda, torna, atlétikai és vívó események.

Sportoldalak napi látogatottsága az olimpia alatt

Forrás: Gemius, gemiusTraffic

Az olimpia nem csupán abszolút értelemben növelte a látogatottságot, hanem az érdeklődés intenzitására is nagy hatást gyakorolt. A fogyasztói érdeklődést statikusan kifejező, „reach-típusú” merev változók mellett fontosak a relevancia-típusú mutatószámok. Míg az olimpia előtti időszakban az egy látogatóra eső heti oldalletöltések száma 10,37-es értéket mutatott, addig az ötkarikás játékok alatt ez a szám 13,9-re ugrott. Az egy felhasználó által egy hét alatt eltöltött idő a sportoldalakon közel 60%-kal növekedett, így elérve a 43,54 percet.

by Bery :)