Aki sportos közegben éli életét, szinte biztos, hogy elkacérkodott már a gondolattal, hogy az olimpián éppen a dobogóhoz szólítják, s várja, hogy tiszteletére felharsanjon a nemzeti himnusz, akasszák nyakába a megérdemelt medaliont. Az olimpiai versenyek legjobbjai számára elmaradhatatlan az éremosztás. Az első helyezett arany, a második ezüst, a harmadik pedig bronzérmet nyer. Aranyat, de színaranyat, s hány karátosat?

Fejfedő

Talán kevéssé ismert, hogy az érmek mellett babérkoszorú is díszíti a legjobbak fejfedőjét. A győztesek az érmek mellett babérkoszorút is kapnak. A babérkoszorúzás tradíciója -, mint ahogy néhány versenyszám - az ókori görög játékok idejéből datálódik. Noha, manapság már nem mezítláb róják a köröket a versenyzők, a futóversenyszámot sem stadionfutásnak hívják, a bajnokok homlokát övező babérkoszorúzás ünnepi aktusa azonban ma is tovább él.

Érdemérem

Az érmek a modern kori olimpiai játékok vívmányai. Kialakításukkal kapcsolatban - annak anyagára, formai kinézetére - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számos előírást dolgozott ki. Úgy hírlik, hogy a londoni arany az eddigi olimpiák történetének legnagyobb és legnehezebb medálja lesz.

Forrás: AFP

Értéke 706 USD, azaz kb.: 160.000 forintot kóstál majd. Az ezüstérem ugyanolyan összetételű lesz majd, mint az arany, bevonat nélkül, érétke pedig 160 dollár, azaz kb.: 60.000 forint. A bronzmedalion értéke az előbbiekhez képest igencsak devalvált, hiszen 3 USD, azaz kb.: 700 forint lesz majd. Bár mostanában bivalyerős a nemzeti valutánk, ám ha a közeljövőben tovább szerencsétlenkedünk az IMF-fel való megegyezések terén, a dollár-forint kurzus további romlása akár még tovább is emelheti az érmek értékét.

Az érmek összetételét tekintve igencsak meglepő, hogy az aranyérem inkább ezüstből készül, az aranytartalma mindössze 1,5 százalék. A NOB iránymutatásai szerint az ezüstéremnek 92,5 százalékban kell ezüstből készülnie, míg a bronzérem rézből van. A pekingi arany 146 gramm ezüstöt és mindössze 6 gramm 24 karátos aranyat tartalmazott. A jő öreg ázsiai ötvösművészek tudják hogy kell az aranyat vegyíteni :)

Négy évvel ezelőtt Pekingben az ausztrál bányaóriás, BHP Billiton szállította az érmek alapanyagát. A cég 13,04 kilogramm aranyat, 1340 kilogramm ezüstöt és 6930 kilogramm rezet adott el a szervezőknek. Tehát az érmek alapanyagául szolgáló nemesfémek megvásárlása az olimpiai szervező bizottságot terhelő költségelem. Egyébként, tisztán aranyból készült érmeket legutóbb 1912-ben, a svéd fővárosban, a stockholm-i olimpián akasztottak a sportolók nyakába.

Forrás: www.olympic.org

Többek között azért sem készítenek 100 százalék aranyból érmeket, mert a közvetlen-nemesfémbefektetés igen jelentős árfolyam-kockázatokkal járna.

Az olimpiai érmek eszmei értelemben a valós értékük sokszorosát érik. Az olimpiai bajnoki aranyakat, ezüstöket, bronzokat a sportolók gyakran széfben őrzik. Nem egyszer azonban az is előfordult, hogy egyet-egyet tolvajok oroztak el jogos tulajdonosuktól. Időről-időre az is előfordul, hogy az érme jogos tulajdonosa önként válik meg tőle, például egy jótékonysági aukció, vagy egyéb más - az esetek többségét tekintve - valamilyen pénzalap gyűjtési szándéktól vezérelve. De ez már egy másik történet….

by Bery :)