A közösségi média makro szintű jelentőségét járta körül a Forrester Research kutatócég „Groundswell” elnevezésű kutatása. A felmérés két fő konklúzióval zárt. Az egyik, hogy a technológiák fejlődése a fogyasztók márkaelfogadásában, illetve elutasításában, valamint közösségi tapasztalatában (shared social experience) is változást idéz majd elő, ezáltal a közösségek a következő generációs termékek aktív alakítóivá válnak majd. A felmérés másik következtetése, hogy a technológiák fejlődésével a közösségi web öt stádiumon megy keresztül.

Forrás: forrester.com

Az első négyen már túl is estünk: az első a „közösségi kapcsolatok” kora, mikor a felhasználók kapcsolatba lépnek egymással és megosztják tartalmaikat, gondolataikat,  a második a „közösségi funkcionalitás” kora, amikor a közösségi oldalak működése az operációs rendszerekre kezd hasonlítani, a harmadik a „közösségi kolonizálás” kora, mikor minden élmény és tapasztalat közösségivé válik, a következő a „közösségi kontextusok” kora, melynek jellemzője a tárgyilagos tartalmak és a személyre szabottság, az utolsó, melyet épp manapság élünk át pedig a „közösségi kereskedelem” kora. Ebben az az irányadó, hogy a  közösségek határozzák meg a jövő termékeit és szolgáltatásait.

Az egyes márkák közösségi-média jelenlétéhez fontos adalék, hogy a fejlettebb kommunikációs indusztrializációkban a közösségmédiára nem egy új, médiatervbe illeszthető marketingcsatornaként, hanem az üzleti működés egy újabb szintjeként (social business) hivatkoznak. Ebből a szempontból érdekes Mark Friedman, a Forbes hasábjain közölt cikke, melynek keretében amerikai vállalatok körében végzett felmérésének eredményeit közli.

Forrás: http://blogs.forbes.com/markfidelman/

Ő négy szintjét - személyes, kísérletező, részvételi, stratégiai -  mutatja be annak, hogy a cégek életében a közösségi-média milyen mértékben játszhat szerepet. Az első „személyes” szinten - ahová a cégek 60%-ka tartozik - a közösségi-média nem képezi szerves részét a cégek üzleti környezetének, a munkatársak elszigetelten, ad-hoc használják. A „kísérletezés” szintjén – a cégek 30%-ka tartozik ide – tudatosodik a cégekben a social platformok jelentősége, kísérletező jelleggel megpróbálják integrálni a közösségi-média nyújtotta lehetőségek egyes elemeit. A harmadik, „részvétel” szint - a cégek 9%-ka követi ezt a szintet -  a közösségi médiát a vállalatok integrálják a belső folyamatokba és a vállalati stratégia szerves részeként, s nem pusztán a szinergikus médiamixe egy újabb csatornájaként kezelik. A legfelső a „stratégiai” stádium, a cégek pusztán 1%-ka járja ezt az utat, itt már nem csak arról van szó, hogy a közösségi média lehetőségek integrálódnak, hanem a vállalat optimalizálja és is ezeket.

by Bery :)