lesipuska

Az olimpiai játékok nyitányát mindig óriási médiaérdeklődés követi. A három órás nyitóceremóniára pénteken kerül majd sor Londonban. Úgy hírlik, hogy a helyiek sem a pénzt, sem az időt nem sajnálják, hiszen az eseményt 34 millió fontra tervezték. Panem et circenses - a hatalmas közösségi szórakozás, hatalmas összegbe kerül. Ám a szervezők kissé túl is lőttek a célon, mert a művészeti programból ki kellett venni például egy kerékpáros show-t, hogy ne nyúljon túlságosan hosszúra.

A nyitó képsorok, a helyesen megválasztott zenei alapok borzasztó fontosak, hiszen évtizedekre képesek beleégni a kollektív tudatba. Emlékezzünk csak az 1984-es los angelesi játékok nyitóünnepségére, ahol a NASA-tól származó ötlettől vezérelve egy szkafanderbe öltözött asztronauta repült a magasba, hogy 92.000 helyszíni és majd 2 milliárd tévénéző előtt a Coliseum-ban lobbantsa fel az olimpiai lángot.

Vagy ott van a számunkra oly kedves barcelonai olimpia (11 aranyérmet gyűjtöttünk), ahol Antonio Rebollo, a mozgássérült íjász lőtte ki a fáklya tüzéről meggyújtott nyílvesszőt, amellyel fellobbantotta az olimpiai lángot.

A játékok nyitányán mindig domborítani akar a rendező város, hiszen ez az első kontaktpillanat a helyszínen tomboló majd százezres és a tévé képernyői előtt gubbasztó karosszékszurkolók százmilliós tömegével. Bevett szokás, hogy a megnyitóünnepségre egy neves Hollywood-y rendezőt, sikeres producert kérnek fel, hogy rögtönzött „élmény-designer”-ként mind dramaturgiai, mind művészeti- és képi értelemben, ünnepélyes keretek között alkossa meg és járassa csúcsra a katarzist. Idén a jelentős költségvetéssel készülő olimpiai megnyitóünnepséget az Oscar-díjas Gettómilliomos és a Trainspotting című film rendezője, Danny Boyle tervezte meg. A több órás ünnepség egyébként a „Csoda szigetei” (Isles of Wonder) címet viseli. A megnyitóünnepség részleteit bejelentő sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy: ”a négy ceremónia (olimpiai- és paralimpiai játékok nyitó- és záró rendezvénye) annyi közreműködőt mozgat majd meg, mintha a londoni West End színházi negyedében futó musicaldarabokból egyszerre 165-öt állítanánk színpadra.” Ezeket az ünnepségeket az előzetes becslések szerint összesen négymilliárdan követik majd figyelemmel.

James Bond, mint show elem

Forrás: imdb.com

Londonban az egyik fő show elem az ügyeletes 007-es, Daniel Craig lehet majd. A zuhanyhíradó szerint ugyanis a londoni ünnepségsorozat egy rövidfilmmel indul, melyen a 007-st megszemélyesítő Craig-et üti lovaggá II. Erzsébet a Buckingham palotában, s különleges megbízatással látja el - neki kell megnyitni a játékokat. A jóképű Daniel ezután egy helikopterben pávázva ruccan tovább, hogy a Temze felett átrepülve érkezzen meg az Olimpiai Stadionba. Merész! :)

A pénteki dzsemborira a szervezők 15.000 négyzetméternyi színpadterületet húznak majd fel az Olimpiai Stadionban, a hangosítást kb.: 1 millió watt teljesítmény szolgálja majd, 15 ezer önkéntes és kb.: 23 ezer jelmez lesz látható a színpompás bemutatón. Várjuk? Mi az, hogy. Nagyon is!

by Bery :)

Az olimpiákat sosem országok, hanem városok rendezik. Az ideinek London ad majd otthont. A visszaszámlálás elindult. Még 7 nap! Lassan tehát indul a játszma. Tizenhat napon keresztül hevesen ver majd a szívünk, kapkodjuk a levegőt, nyaljuk a szánk szélét, mert láthatunk sportikonokat portyázni félúton a pokol kapuja és a mennyország között. Lesznek olyanok, akik elbírják a terhet, míg mások összeroppannak a versengés súlya alatt.

Azonban egy olimpia mindig az azt megelőző játékok záróakkordjával veszi kezdetét.

A sorban a XXX-dik londoni játékok is tulajdonképpen akkortól váltak igazán érdekessé, mikor a 2008-as - 40 milliárd dollárért megrendezett pekingi sportseregszemle - záró-ceremóniáján a szervezőbizottság átadta az olimpiai zászlót a soron következő város polgármesterének. A zászlót Boris Johnson vette át, aki azóta is az első számú városvezetője a szigetország fővárosának. A bringamániás, hülye bohócként elhíresült konzervatív Johnson még 2008-ban a brit főváros addigi, baloldali polgármesterét, Ken Livingstone-t győzte le, azóta pedig egyszer újrázott. Külseje, színes egyénisége sokak szerint üde színfolt a komor britt politikusi gárdában.

Forrás:www.olympic.org

Lezser polgármester

A talán még a megnyitóünnepség pompáját is felülmúló pazar látványvilágba csomagolt pekingi záróakkord kapcsán egy első látásra nem túlzottan érdekfeszítő, ám annál tanulságosabb mozzanatra lettem figyelmes. Boris Johnson, a 2012-es Játékoknak otthont adó London város polgármestere hanyag eleganciával, az európai viselkedéskultúra és a protokolláris esemény szabályaira fittyet hányva, kigombolt zakóval, és zsebre vágott kacsókkal parolázott a színpadon. Igen, egy angol úriember tette ezt! Pedig a New Yorkban született zsúrfiú, a világ két nagyon előkelő iskolájában, Etonban és Oxfordban szívta magába a tudást.

Forrás:www.olympic.org

Valaki szóljon neki, hogy olvassa el Mr. Testbeszéd, Allen Pease – „Testbeszéd”, vagy Mrs. Stílusszakértő, Görög Ibolya – „Stílus és etikett” c. könyvét, hogy idén ilyet a nyitóceremónián nem ildomos csinálni. A könyveket kifejezetten ajánlom azoknak, akiknek nem csupán vezetői, hanem egyéb reprezentációs feladatokat is el kell látniuk. Főként Görög Ibolya könyve régen illendő, de mára okafogyottá vált viselkedésformát mutat be: „A zsebre dugott kéz például önbizalomhiányra utalhat. Ám ha egy nagyon laza, flegma személy járkál zsebbe varrt kézzel, az már nagyképűséget jelent.”

Nos, ki-ki döntse el maga, hogy Johnson úr eltussolt szorongásait kívánta palástolni, vagy épp ellenkezőleg, vagányságát akarta kifejezésre juttatni?

by Bery :)

A londoni olimpia legnagyobb szponzorai gőzerővel indították el a játékokra időzített kampányaikat. A dollármilliókat leszurkoló 11 gigamárka közül is kilóg a Procter & Gamble (P&G) reklámaktivitása, amely számos márkájával meglehetősen érzelem dús kommunikációs megoldással kívánja elkápráztatni a nagyérdeműt. Kampányfilmjeivel csúcsra járatja a katarzist. És várost is tisztít!

Forrás: www.adage.com

Noha a P&G gigantikus összeggel hizlalja a marketingjogok tulajdonosának, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság-nak (NOB) a kasszáját, mégis meg kell elégednie az olimpiai képzettársítás egy leszűkített spektrumával. Tudniillik, az olimpiai versenyhelyszíneken a hivatalos időmérő (ez legtöbb esetben az Omega) és a sportszergyártókon kívül semmilyen kereskedelmi hirdetés nem engedélyezett. Talán jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy akkor miért is éri meg ezeknek a vállalatóriásoknak, hogy márkájukat az olimpiai eszmeiséggel vegyítsék? Nos, a szponzori együttműködés keretében a cégek arra kapnak lehetőséget, hogy az olimpiai jelképeket a reklám- és marketing üzeneteikben szerepeltethessék. A kreatív szponzorkommunikáció megnyilvánulási lehetőségei tehát jelentős mértékben beszűkülnek.

Anyukám, köszönöm Neked

Ez esetben az szponzor márka aktiválásának egyik járható útja lehet, mikor a vállalat a felkínált szponzorációs jogok megvásárlását további média-befektetéssel (pl.: tv-reklám, printhirdetés, online, ambient) kívánja megfejelni. A P&G is ezt az utat választotta és az érzelmekre fókuszáló „Thank You, Mom”, Köszönet az Anyáknak) kampánymegoldással rukkolt elő. A P&G ebben a filmben a Pampers, Tide, Gillette és a Pantene márkáival az anyáknak állít emléket. Az anyáknak, akik nélkül aligha sikerült volna az a bravúr, hogy a kis csemetéből kozmikus teljesítményre képes szupersztár sportoló válhasson. A reklámszpot címe, „Best Job” (Anyának lenni a legjobb foglalkozás). A képek és Ludovico Einaudi, Divenire c. zenéje valósággal megnyitják az embereket.

A film azokat a feszült, illetve az eufórikus öröm mámorában megélt lélektani pillanatokat vizualizálja, amelyeket minden anya átél, aki végigmenedzselte a porontya sportkarrierjét.

Az érzelmek elragadnak

A P&G azonban nem állt meg itt, dramaturgiailag csúcsra járatja a katarzist. Elkészítette a „Thank You, Mom” platform második epizódját, ahol a gyerkőcök úgy viselkednek, mintha már sztárok lennének, viszont itt is visszatér az alapgondolat - azaz lehet valaki sztársportoló, de mindig is az anya kicsi fia/lánya marad.

A cég egyébként a virtuális világra is kiterjesztette a Thank You Mom élményt, s létrehozott egy applikációt, melynek segítségével mindenki személyesen mondhat köszönetet anyukájának. Fresh thinking!

Érdekesség még a cég olimpiai marketingjét illetően, hogy Boris Johnson, London polgármestere minden évben meghirdeti a Capital Cleanup, várostisztító kampányt. A Procter & Gamble most átvállalja ennek költségeit, tisztítószereket ad és önkénteseket toboroz. Mire kezdődik az olimpia tiszta lesz London...

by Bery :)

A Coca-Cola londoni olimpiai marketingjének középpontjában a szórakoztatás és a felelősség gondolata áll. Bár sokak szemében csupán az egészségtelen cukros löttygyártóként él a vállalat, a hagyományos eladás-vezérelt marketingszemlélettel szemben a márka szociális és kulturális dimenzióját előtérbe helyező kommunikációs irányvonalat kíván megjeleníteni a londoni játékokon.

Vajon miért gondolja a Cola, hogy jól sül majd el, ha szórakoztatni, s környezettudatosnak is akar látszani egyben? Nos, az atlantai központban a csillogó szemű marketingeseket talán a fogyasztói értékváltozások vezérelték. A Cola-szirup kotyvasztása közben, beleszagolva a levegőbe, sikerült érzékelni, hogy milyen új döntés-befolyásolási motívumok jönnek be a 21-dik századi vásárlónak. Emiatt a cég elkezdett változtatni a piaci stratégiáján. A gazdasági válság okozta sokk, a reklámpiacon látható agónia, arra késztette a multinacionális vállalatot, hogy a marketing erőforrások hatékonyabb felhasználása jegyében, az üzleti működés és értékrend terén is alapvető változásokat vigyen véghez.

Forrás: www.brandrepublic.com

A Cola egyébként, az amszterdami játékok, azaz 1928 óta szponzora az olimpiai játékoknak, s ezzel kiérdemelte a leghosszabb megszakítás nélküli szponzormárka titulusát. A jelenlegi 11 TOP szponzor közül ők is 50 millió dollárt raknak le a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) asztalára egy négyéves olimpiai ciklusban. A szokásos szórakoztató, varázsütésre mindenki legyen happy marketingfrázis helyett azonban a londoni olimpiára más üzenettel domborítanak.

Sportmozdulatok alkotta zeneiség

A vállalat olimpiai kampányában a szórakoztató vonalat a „Move To The Beat” szpot szolgáltatja. Itt arról van szó, hogy a Cola készíttetett egy dalt Mark Ronsonnal, aki őrületes népszerűségnek örvendő neves brit DJ és producer, s felkérték még a gyémánt torkú Katy B énekesnőt. A kampány egyedisége abban áll, hogy a zene megkomponálásakor sportmozgások során létrejövő hanghatásokat használtak fel a produkcióhoz.

Zöldülő italóriás

A cég jelenlegi marketingstratégiáját a szórakoztatás mellett a felelős vállalati magatartás és a fenntarthatóság köré építi. Az italóriás vezetői úgy látják, hogy a magas cukortartalmú termékekkel szemben az értékesített termékek egyre jelentősebb hányadát teszik majd ki a kalóriamentes italok. Épp ezért a felelős gondolkodás jegyében az olimpiára időzített új marketingfilozófiája kapcsán számos vállalást tett a cég, melyek közül a legfontosabbak a következők: az olimpia ideje alatt létrejövő hulladékmennyiség 70 százalékát újrahasznosítja, a termékeit 100 százalékban újrahasznosított palackban kínálja majd, valamint a kalóriamentes termékei (Diet Coke, Coke Zero) növényi alapanyagú, PlantBottle csomagolásban vásárolhatóak meg.

by Bery :)

A pénzügyi befektetésekkel foglalkozó Goldman Sacs 42 oldalas elemzést publikált a londoni olimpia gazdasági és pénzügyi vonatkozásairól. A riport a rideg gazdasági mutatók mellett érdekes összefüggésekről is lerántja a leplet. A tanulmány éremkalkulációt és az olimpiával összefüggő makro-trendeket is tartalmaz. E szerint 4 aranyat nyer a magyar csapat az olimpián, valamint egyre dinamikusabban nő a hölgyek részvételi aránya.

Mostanában több posztban is foglalkoztam az olimpiai válogatott aranypotenciáljával, sportszakmai és gazdasági nézőpontból górcső alá véve az egyre gyérebb olimpiai eredményességünket.

Michael Moore utálja a Goldman Sacs-t

Forrás: http://www.michaelmoore.com/

Ha Michael Moore, az amerikai „botrányfilmes” producer olvassa a Goldman jelentését, valószínűleg fenntartásokkal fogadja az abban foglaltakat, mivel legutóbbi mozifilmjében, a Capitalism: A Love Story!-ban (Kapitalizmus: Szeretem!) totálisan leszedi a keresztvizet a Goldman Sacs vezetőiről, akik szerinte az USA kormányzati adminisztrációjának adott tanácsaikkal érdemben járultak hozzá a világgazdasági válságot elindító amerikai ingatlanbuborék felfújásához.

Ha viszont függetlenítjük magunkat a Moore által megjelenített érzelmi szálaktól, s tárgyilagosan szemlélődünk, akkor azt találjuk, hogy az elemzés készítői egy elég részletes anyagot raktak össze, s nem elégedtek meg a rideg makrogazdasági mutatókkal, hanem érdekes interjúkkal is színesítették a gazdasági elemzést, valamint 10 olimpia-gazdasággal összefüggő trendet is felvonultattak. A gazdasági újságírók és egykori olimpikon megszólaltatottak között van például a világ valaha élt legzseniálisabb futója, a 400m-es síkfutás világcsúcs tartója, Michael Johnson is.

A globális érdeklődést kiváltó sporteseményeket mindig hatalmas beruházás és reklámhadjárat előzi meg. A közvetlen pénzügyi nyereség mellett főként az események nyomán előálló, számszerűsíthető és kevésbé összegszerű momentumokra - a meglévő infrastruktúra multiplikátor hatására, country branding (országmárka építés) - szoktak hivatkozni. A Goldman gurui azonban tovább léptek…

A tanulmány kétség kívül tartalmaz néhány korábban nem ismert összefüggést az olimpia gazdasági hátterének vonatkozásában. Ilyen például a megnyert érmek tekintetében a rendező ország/város hatása (hazai pálya előnye). Itt az elmúlt 10 olimpiát vizsgálva azt találták, hogy átlagban 54 %-kal gyűjtött több érmet a rendező ország, mint a rendezést megelőző korábbi játékokon.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

Rendkívül jól szemlélteti ezt a hatást az angolok teljesítménye.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

A befektetési guruk jóslata szerint az londoni éremtábla élén az USA végez majd 37 arannyal (négy évvel ezelőtt Kína volt az élen), Kína 33, Nagy-Britannia 30, Oroszország 25, Ausztrália 15 aranyérmet szerez majd. A magyar csapat 11 érmet nyer majd, mely közül négy csillog majd a legfényesebben. Ez az éremszám a négy évvel ezelőtti 21-dik helyhez képest eggyel jobb helyezéshez lesz elegendő az országok nem hivatalos éremtáblázatán. Az összéremszám tekintetében is az USA vezet majd 108 megnyert medalionnal, Kína 98, Oroszország 74-gyel fog zárni.

Olimpiai trendek gazdasági optikán keresztül

A Goldman Sacs tanulmánya számos trendet is felvonultat az olimpia gazdasági vetületével összefüggésben, melyek közül tagadhatatlanul az egyik legérdekesebb a nők arányának dinamikus növekedése.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

Vezetői tanácsadással foglalkozó szakemberek egybecsengő véleménye, hogy nem csupán az olimpiák, hanem a munkapozíciók tekintetében is jönnek föl a nők. Több nő dolgozik az USA-ban, mint férfi, sőt a vezetők több mint 50%-a nő. Dominálják az orvosi, jogi, banki és könyvelői munkaköröket. A 200.000 éves férfiuralom a vége felé közeledik. Aki többre kíváncsi, az nézze meg Hanna Rosin, New Data on the Rise of Women című TED-en elhangzott előadását.

 Az alábbi ábra pedig arról ad számot, hogy a hosszú távú hatás tekintetében vajon miért is kandidálnak városok az olimpia rendezéséért. A rendezésnek a járulékos hasznok alapján komoly GDP növelő hatása is van. Mind a Lloyds bank korábban, a Goldman is úgy becsli, hogy a londoni olimpia 9-10 milliárd fontot generál majd a teljes brit gazdaság számára, megközelítően 0,6-0,7%-kos többletet adva a nemzetgazdaság számára.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

by Bery :)