lesipuska

A londoni olimpia a márkák pozitív kommunikációja mellett igazi marketing-vadhajtásokat is tartogat számunkra. A sporttalálkozó ideje alatt a fővárost ellepik a különböző reklámfeliratok. A közterületi felületeken - óriásplakát, city-light felület, építési háló - lépten-nyomon találkozhatunk különböző márkák hirdetéseivel. Néhány kreatív angol srác gondolt egyet, s új köntösbe bújtatott néhány közterületi reklámot. Újraértelmezték őket. S egyben új fogalmat is meggyökereztettek a reklámiparban: Brandalism!

Forrás: brandrepublic.com

Hirdetés-újradefiniáló akciójuk oka az olimpiát kísérő márkavédelmi törvény és ennek nyomán létrejövő márkakopó alakulat létrehozása, valamint a reklámozók felelősségének hangsúlyozása volt. A bevállalós gárda olyan márkákat állított a célkeresztjébe, mint a Nike, a McDonald’s, a JD Sports, a Footlocker és a Londoni Olimpia Szervezőbizottsága. 

Forrás: brandrepublic.com

Ha a reklámvilág szentélyeit gyűjtjük csokorba, akkor mindenkinek első körben New York, Tokió, London, Párizs, vagy Hamburg jut eszébe. Mára a reklámvilág európai, s talán nyugodtan mondhatom, hogy világ központjának számít a szigetország fővárosa. London az a hely, amely híres nyitottságával, sajátságosan kreatív és multikulturális atmoszférájával kedvez a „liberális szellemiségű” alkotói közegnek.

Forrás: brandrepublic.com

A brandrepublic összeállítása szerint egy ilyen „fékevesztett alkotói társaság” gondolt egyet, s elkezdte a saját gondolat- és érzés világának megfelelően, egyedi módon megváltoztatni a közterületi reklámokat. Az olimpiaiakat is! A jelenség a reklámkeresztségben a „Brandalism” nevet kapta, mely a brand (márka) és a vandalism (vandalizmus) szavak összetételéből kelt életre.

Forrás: brandrepublic.com

Ezek a yuppi zsúrfiúk napokon keresztül járták Leeds, Manchester, Birmingham, Bristol és London utcáit, s értelmeztek újra, azaz megváltoztatták 35 közterületi hirdetés eredeti változatát. A csapat ideológiát is gyártott akciójához, a céljuk ugyanis az volt, hogy a reklámipar vadhajtásai ellen hallassák a hangjukat. No fogyasztás-ösztönzés! No fölösleges igény-generálás! No ultra vékony testkép-demonstrálás! A csapat tagjai úgy vélik, hogy a reklámozók nem vállalják a felelősséget a közterületi médiafelületeken a fogyasztóknak szánt marketing üzenetekért, hiszen az esetek többségében egyetlen egy cél lebeg szemük a előtt, ami pedig nem más, mint a „Vedd meg vírus” potenciális vásárlókba oltása.

by Bery :)

A női strandröplabda versenyeken a játékosokat halálra idegesíti, hogy a nézők nem feltétlenül a lélegzetelállító labdamenetek, hanem a lenge sportöltözék miatt kedvelik a sportágat. Az angolok két sztárjátékosa, Zara Dampney és Shauna Mullin egy nem minden napi marketing akció részese is volt. A szurkolók számára „legalizálták” a női popók vizslatását.

Forrás: imageforum.afp.com

A strandröpi egy rendkívül fiatal sportág az olimpiai programban, hiszen 1996-ban, az atlantai játékokon mutatkozott be először. Azóta pedig töretlen népszerűségnek örvend. Köszönhető mindez talán a homokos tengerparti felling-et hozó kellemes környezetnek, a lélegzetelállító labdameneteknek, s nem utolsó sorban a csinos játékosok domborulatait megmutató lenge sportöltözéknek.

Korábban felmerült, hogy a női strandröplabda-tornákon a kényelmes, s egyben a hatékony mozgást is biztosító bikini helyett rövidnadrágban és topban fognak játszani a sportolók. A Nemzetközi Röplabda Szövetségnek ezzel az újításával azonban sem a versenyzők, s még kevésbé a nézők sem értettek egyet. Sokak örömére, marad tehát a bikini továbbra is!

Ezáltal azonban a kiaknázható sportmez-felület rendkívül kicsi, ám annál figyelemfelkeltőbb a szponzorok számára. Ezt lovagolta meg a Betfair online fogadóiroda is, amely a brit női strandröplabda-páros bikinijének hátsó (fenék) részén helyezett el egy QR-kódot, amelyet hogyha a sas szemű szurkolók okos telefonjaikkal leolvasnak, akkor a vállalat honlapjára juthatnak.

Forrás: aciddesign.net

A kampány mindenképpen kreatív szponzori aktivációra vall, hiszen egy különleges, s látványos szponzorfelületet kötnek össze a sportélménnyel.

Forrás: aciddesign.net

Mindez azonban az olimpián tilos, csakis a Játékokat megelőző tesztversenyeken volt lehetséges, mivel Londonban nem engedélyezett semmi nemű kereskedelmi megjelenítése a márkáknak - kivételt képez ez alól a hivatalos időmérő és a sportruházati beszállítók márkajelzése.

Bár most nem folytathat ilyen szponzorációt egyetlen cég sem, a röplabda sport körüli támogatók ösztönzése, motiválása szempontjából azért elgondolkodtató a későbbiekre nézve. Valljuk be őszintén, melyik felület az a női strandröplabda versenyen, ahol a legtöbbet kószál a férfiszem?

Ugye, akkor hatásos marketing-akció…?

by Bery :) 

Az Olimpia a show-business világa. A show-business összetett szó. Ha nincsen show, nincsen business. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pedig mindezt szó szerint veszi. A múltkor arról elmélkedtem, hogy nem biztos, hogy az olimpia miden érintett piaci szereplő számára rentábilis befektetés. A tévécsatornák például bizonyosan a „többet vesztő, mint nyerő” kategóriába tartoznak majd. A magyar MTV képtelen kigazdálkodni a jogdíjakért kifizetett összeget, sőt az amerikai műsorszolgáltató, NBC sem tud annyira reklámhelyet értékesíteni, ami bevételi oldalon hozna annyit a konyhára, amennyit a jogdíjért leperkált.

Kaszál a NOB az olimpián

A NOB, mint a játékok jogtulajdonosa számára gigantikus üzlet az olimpia. A NOB marketing jelentéseiből az látszik, hogy a szervezet korifeusai jól sáfárkodnak a Játékokkal kapcsolatos marketing jogokkal.

A világ egyik leghatalmasabb sportszövetségének büdzséje 5 fő bevételi forrásból áll: Broadcast (közvetítési jogdíjak), TOP Programme (a legjelentősebb 11 nagy támogató márka tartozik ide), OCOG Domestic Sponsorship (Helyi szervezőbizottság által gründolt támogatók), Ticketing (jegybevétel), Licensing (olimpiával kapcsolatos arculatátvitel).

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

A jelenlegi olimpiai ciklusban még nem látható a teljes bevétel, ám a közvetítési jogdíjak drámai növekedéséből arra következtethetünk, hogy a végső mérleg meghaladja majd a 2008-ban záródó ciklus majd 5,5 milliárd dolláros bevételét. A közvetítési jogdíjbevételek eddig exponenciálisan növekedtek.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Az olimpia a világ legnézettebb sporteseménye. A 16 napos sportseregszemle világ szintű „kumulált nézettsége” az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett, átlépte a 30 milliárdos álomhatárt is.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Közvetítés szempontjából a legértékesebbnek az amerikai piac, míg a legkevésbé az óceániai térség bizonyul.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Az idei olimpiai ciklusban az  amerikai NBC fizette a legtöbbet a médiajogokért (1,2 milliárd dollár, amihez 100 millió dollár üzemi és produkciós költség is társul). Pekingben egyébként még „csak „900 millió dollárt kóstáltak a médiajogok. Bár soha nem látott érdeklődést generál az olimpia, a közvetítési jogokért kifizetett összeget már képtelen kigazdálkodni reklámhely értékesítésből - masszív veszteséget szenved majd el, nagyjából 100 millió dollár lehet a bukta.

Szponzorok, már megint a szponzorok

A TOP-program is szépen hizlalja a NOB kasszáját. Itt Peter Ueberroth nevét kell megemlíteni, aki a Los Angeles-i játékok idején került a szervezőbizottság élére. Ő az a személy, aki a Játékok „kommercializálódása” miatt a leginkább felelőssé tehető. Az 1984-es olimpiai projekt indulását kísérő sajtótájékoztatón így nyilatkozott: "Minél nagyobb a csőd, engem annál jobban vonz a feladat!" Számos üzleti újítása volt, az egyik legjelentősebb, hogy bevezette a TOP (The Olympic Partnership Program) támogatói programot, melyben 30-ban maximálja a szponzorok számát (ebben az olimpiai ciklusban 11 márka tartozik ebbe).  

Idén 50 millió dollárt kell fizetni egy-egy TOP-program beli gigabrandnek, hogy az olimpia támogatójakét kategória-exkluzivitást élvezhessen.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Az olimpiai játékok üzleti hasznát azonban nem csak az a 11 vállalatból álló TOP szponzori kör aratja le, akivel a NOB megkötötte a kategória-exkluzivitást biztosító támogatói szerződéseket. A londoni nemzeti olimpiai bizottság támogatói is részesülhetnek a húsosfazékból. Ezek a cégek előszeretettel alkalmaznak sportolókat a reklámjaikban. A „kisebb szponzorok” jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 750 millió fonttal (270 milliárd forint) járulnak hozzá az olimpiához. 270 milliárd a nagyságrendileg 7-szer annyi, mint amennyit hazánkban a látványsportágak tudtak realizálni az új, társasági-adó támogatási lehetőségből.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

A NOB tehát köszöni jól van, s az egyéb bevételi tételekről: jegy, csecse-becse-menedzsment még nem is szóltam. Legközelebb!

by Bery :)

Az újkori olimpiák történetében a korszakos eredményeket felmutatni tudókat az utókor sajátos névvel szokta illetni. Így lett „magyar delfin” a mi Hajós Alfrédunkból, „futóguru” a Paavo Nurmiból, „fekete gazella” Vilma Rudolfból, „repülő háziasszony” Francina Blankers-Koenből, „cseh gőzmozdony” Emil Zatopekből, vagy éppen „sprinterkirály” Usain Bolt-ból. Az idei londoni olimpiát elnézve úgy tűnik, hogy ismét kozmikus teljesítményre képes, új sportikonok születetnek. A régiek képesek-e tartani korábbi teljesítményszintjüket? Mi lesz veled Michael Phelps? Vajon Londonban megkopik a dicsfény, vagy végképp történelmet ír? Eddig mindent és mindenkit árnyékba taszított! A Forbes 40 millió dollárja taksálja a piaci értékét.

Forrás: details.com

Az uszoda hullámait megszelídíteni képes, cápabőrből készült ruhában sikló Phelps, Mark Spitz 1972-es hét aranyérmes rekordját megdöntve, nyolc elsőséget vágott zsebre Pekingben, összességében pedig 14 olimpiai aranymedálnál tart. Emberfeletti? Igen! Egyesek nemes egyszerűséggel csak „Vízi erőműnek” nevezik. Eredményeivel az egyszerű halandó számára a sport megközelíthetetlenségének érzetét keltve belépett abba a panteonba, ami napjaink kiemelkedő sportembereit övezi. Bár az érmek számát tekintve még elmarad a 18-szor a dobogóra álló szovjet tornásznő, Larissza Latinyina mögött. Kétségünk ne legyen afelől, hogy ez a rekord is megdől…

Kapkodtak, kapkodnak is érte a különböző márkák. Emlékezzünk például a négy évvel ezelőtti pekingi olimpiai játékokon vetített Visa reklámfilmre, ahol a Phelps-et alkalmazták reklámarcként. A szpot érdekessége az volt, hogy az olimpia előtt leforgattak vele egy reklámot, - a szöveget Morgan Freeman mondta fel -, amelyben tulajdonképpen köszönetet mondtak minden megnyert aranyért. Egy olimpiai arany csodálatos, kettő hihetetlen, három… és nyolc?

Idén viszont ennyi biztosan nem lesz. A kicsi Phelps már Sydney-ben is ott állt a rajkövön, Athénban bár kezdett beérni, ám termékélet-görbéjének csúcsát a pekingi olimpián érte el. A Hellén fővárosban az óriási csinnadrattával beharangozott eredményektől elmaradt az úszófenomén, s minden bizonnyal alig várta, hogy önmagát rehabilitálva megmutathassa a világnak mire is képes. Teljesítményét sokan hasonlítgatják Mark Spitz-éhez, ám nem vonnék elhamarkodott konklúziót az összevetésből.

Forrás: olympic.org

Míg 1972-ben a zsidószármazású, kissé egocentrikus Spitz „hónaljkutyával”, borotválatlanul, egy szál fecskében és lobogó hajsörénnyel szelte a habokat, addig Phelps, űrtechnológiával készült ruhakölteményben, talpig leborotvált bababőrrel tempózik.

Félreértés ne essék, nem az istenadta tehetségét, versenyszellemét kérdőjelezem meg ezzel, csak jelezném a különböző feltételeket.

De mi van most Londonban? A korábbi sikerszámában, 400 vegyesen leszerepelt. Az amerikai 4x100-as váltóval sem tudott nyerni. Természetesen nem szeretnék elhamarkodottan ítélkezni, ám annyi mindenképpen szembe ötlő, hogy az úszófenomén eddig csak „árnyéka” négy évvel ezelőtti önmagának.

Sztársportoló-e ő? Ha abból indulok ki, hogy a kimagasló egyéniségek meghatározhatják a sportáguk iránti keresletet, mind globális, mind nemzeti szinten - akkor igen. Ha abból, hogy a sztársportoló egy olyan emocionális brand, amire termékskálák széles köre terjeszthető ki - akkor is. A sportolónak a „sporttehetsége” a gazdasági értelemben vett tőkéje. Bár a tehetségre épülő egyéniségét nem érzem olyan karakteresnek, markánsan pozícionáltnak, ami egy szintre emelhetné őt az igazi nagyságokkal, de lehet, hogy ez csupán visszahúzódó személyiségéből, vagy a sportág jellegéből fakad.

A sportszerető társadalom pillanatnyilag túl van az első londoni ámulaton. A „szakma élő legendái” pedig - miután levegőhöz jutottak az első döbbenet után - higgadtabban analizálhatják a történteket.

by Bery :)

A szigetországi főváros magáénak mondhatja azt a bravúrt, hogy az olimpiák történetének első olyan városává lépett elő, amely háromszor láthatja vendégül a világ sportifjúságát egy kéthetes dzsmeborira. A tegnap lezajlott londoni olimpiai megnyitónak számos érdekes mozzanata volt. A Játékok kreatív, élmény-designer guruja, Danny Boyle tű éles koreográfiát alkotott, amelynek szinte minden képkockáját megőrzi majd a kollektív emlékezet. Ebből a sokszínű kavalkádból emelnék ki egy lényeges elemet, aminek a jelentősége elvitathatatlan a tekintetben, hogy anno nem Párizs, hanem London kapta a szervezés jogát. Nem, nem Tony Blair. Még csak nem is Lord Sebastian Coe látványos prezentációja a kandidáció során. Ez a személy, David Beckham. A mindig kifogástalanul öltözködő zsúrfiú.

Forrás: AFP

Még a játékok előtt egy nappal is futtatott vele a játékok főszponzora, az adidas egy reklámfilmet. A jó öreg David  betolt egy érzelmi húrokat pengető, a lokális brit identitástudatot megerősítő reklámakciót. Hiába, az igazi sztárok érzelmeket kínálnak, álmokat váltanak valóra.

A Nike most indított „lesipuskázó marketing-akciójával" félő volt, hogy ismét ellopja a show-t a megnyitó ünnepség előtt néhány nappal a TOP szponzor, adidas elől.

David-től megszokhattuk, hogy szeret a középpontban lenni. Ő a nagybetűs MÁRKA. Igen, mert a személyek esetében is van ilyen. Anglia egykori, s még ma is ünnepelt hőse most éppen az amerikai Galaxy-ban koptatja a gyepszőnyeget, ám egy másik kontinensre történő eligazolása sem tette őt mellőzötté a Játékokkal összefüggő szervezési munkálatokban. Lord Sebastian Coe, a szervezőbizottság főnöke gondoskodott arról, hogy a Manchester United egykori sztárjátékosa, ha a pályán kívül is, de kapjon fontos szerepet a londoni olimpia kapcsán. Így is történt, a nagykövet szerepét játszatták el vele. Majd egy kis időre az is felmerült, hogy talán ő lesz az a személy, aki meggyújtja az olimpiai lángot.

Nem így lett, hanem a remény gondolatának közvetítőiként, hét kiválasztott fiatal angol sportoló gyújtotta meg az impozáns módon egybeforduló olimpiai kandelábert. Végül tehát nem David lett az aki fellobbantotta az Olümpia szent ligetéből idáig utaztatott tüzet, de ebből az aktusból is jócskán kivette a részét.

A Temzén, dögös akcióhősként, tönkrevasalt öltönyben, motorcsónakon érkezett az ünnepélyes olimpiai megnyitóra. Körülötte tűzijáték kápráztatta a nagyérdeműt, tehát minden egy csúcskategóriás hollywood-i forgatókönyv szerint íródott. Pazar látványban volt része a kiválasztottaknak.

Összességében, ha nem is főszereplőként, de epizodistaként részese lehetett a nagyszabású ceremóniának.

Mert ez neki jár. Anglia büszke lehet rá.

by Bery :)