lesipuska

A közösségi média makro szintű jelentőségét járta körül a Forrester Research kutatócég „Groundswell” elnevezésű kutatása. A felmérés két fő konklúzióval zárt. Az egyik, hogy a technológiák fejlődése a fogyasztók márkaelfogadásában, illetve elutasításában, valamint közösségi tapasztalatában (shared social experience) is változást idéz majd elő, ezáltal a közösségek a következő generációs termékek aktív alakítóivá válnak majd. A felmérés másik következtetése, hogy a technológiák fejlődésével a közösségi web öt stádiumon megy keresztül.

Forrás: forrester.com

Az első négyen már túl is estünk: az első a „közösségi kapcsolatok” kora, mikor a felhasználók kapcsolatba lépnek egymással és megosztják tartalmaikat, gondolataikat,  a második a „közösségi funkcionalitás” kora, amikor a közösségi oldalak működése az operációs rendszerekre kezd hasonlítani, a harmadik a „közösségi kolonizálás” kora, mikor minden élmény és tapasztalat közösségivé válik, a következő a „közösségi kontextusok” kora, melynek jellemzője a tárgyilagos tartalmak és a személyre szabottság, az utolsó, melyet épp manapság élünk át pedig a „közösségi kereskedelem” kora. Ebben az az irányadó, hogy a  közösségek határozzák meg a jövő termékeit és szolgáltatásait.

Az egyes márkák közösségi-média jelenlétéhez fontos adalék, hogy a fejlettebb kommunikációs indusztrializációkban a közösségmédiára nem egy új, médiatervbe illeszthető marketingcsatornaként, hanem az üzleti működés egy újabb szintjeként (social business) hivatkoznak. Ebből a szempontból érdekes Mark Friedman, a Forbes hasábjain közölt cikke, melynek keretében amerikai vállalatok körében végzett felmérésének eredményeit közli.

Forrás: http://blogs.forbes.com/markfidelman/

Ő négy szintjét - személyes, kísérletező, részvételi, stratégiai -  mutatja be annak, hogy a cégek életében a közösségi-média milyen mértékben játszhat szerepet. Az első „személyes” szinten - ahová a cégek 60%-ka tartozik - a közösségi-média nem képezi szerves részét a cégek üzleti környezetének, a munkatársak elszigetelten, ad-hoc használják. A „kísérletezés” szintjén – a cégek 30%-ka tartozik ide – tudatosodik a cégekben a social platformok jelentősége, kísérletező jelleggel megpróbálják integrálni a közösségi-média nyújtotta lehetőségek egyes elemeit. A harmadik, „részvétel” szint - a cégek 9%-ka követi ezt a szintet -  a közösségi médiát a vállalatok integrálják a belső folyamatokba és a vállalati stratégia szerves részeként, s nem pusztán a szinergikus médiamixe egy újabb csatornájaként kezelik. A legfelső a „stratégiai” stádium, a cégek pusztán 1%-ka járja ezt az utat, itt már nem csak arról van szó, hogy a közösségi média lehetőségek integrálódnak, hanem a vállalat optimalizálja és is ezeket.

by Bery :)

Piaci értelemben kettős trend figyelhető meg a közösségi médiabiznisz területén. Egyrészt, mind több hirdető szánja rá magát, hogy kommunikációs megoldásait e területre is kiterjessze, másrészt a játéktéren lévők esetében már látszanak a hajszálrepedések, melyek könnyedén alááshatják üzletük sikerességét.

A reklámszakmában időről-időre felröppennek mágikus szavak, kifejezések, melyek egy-egy trend eljövetelét hirdetik. Mostanában a közösségi marketing ilyen, melytől a reklámágazat minden szereplője a „mindenható” megoldást várja. A fogyasztók digitális bennszülötté válása, a hagyományos médiafogyasztás megváltozása, (fragmentálódás, non-linearitás, mobilitás) erőteljesebb social media jelenlétre sarkallja a cégeket. A Shift Happens a közelmúltban publikált jelentése szerint soha nem látott sebességre gyorsult a digitalizáció „diffúzió sebessége”. Azaz, még a rádiónak 38 évre, a tévének 13 évre, az internetnek 4 évre, az iPod-nak 3 évre, addig a Facebook-nak mindössze 2 évre volt szüksége ahhoz, hogy a globális méretekben kritikusnak nevezhető 50 milliónyi fogyasztót elérjen. És akkor mi jöhet még?

Forrás: Shift Happens, 2012.

A Groupon esete jól példázza, hogy a social business mindenhatóságába vetett hit könnyedén megrendülhet.  A márkák tulajdonosainak tudatosítaniuk kell önmaguk számára, hogy a hangsúlynak nem a social eszközök fetisizálásán, hanem a megfelelő arányokon kell lenni, hiszen amennyiben az aktivitás nem releváns, nem illeszkedik a márka kommunikációs kontextusába, akkor egyszerűen nem működik. Ebből adódóan egyre többen vannak azok, akik amellett törnek lándzsát, hogy a közösségi felületek üzleti hatásukat tekintve túlértékeltek. A Facebook, mely 76 milliárd dolláros piaci értéke -  jóval megelőzve ezzel az Interbrand és a Millward Brown márkalistáján több fajsúlyos márkát - jóval meghaladja a bevételtermelő képességéből következtethető pénzügyi értéket. A jelentős üzleti sikert még csupán papíron könyvelő Twitter 7,7 milliárdot ér, a szakmai közösségekre specializálódott LinkedIn a tőzsdei bevezetés után rögtön 9 milliárd dollárra ugrott, pedig két évvel ezelőtt mindössze 15 millió dollár volt a nyeresége, tehát jelenlegi piaci értéke 600-szorosa a nyereségének.

A kétkedők táborát erősíti például Salem Baskin márkastratéga is, aki baljóslatú írását az Advertising Age-en publikálta. Egy nagyon izgalmas összefüggésre irányítja a figyelmet, ugyanis szembeállítja a hard-core üzleti célokat (pl.: eladás növelés, piaci részesedés, stb.) a közösségi médiaaktivitások kapcsán megvalósítható márkacélokkal (pl.: fogyasztói mikro beszélgetések indítása). Véleménye szerint, bár e felületeken minőségi fogyasztói kontaktus valósul meg, ám ennek hatását nem érdemes túlértékelni az üzlet szempontjából. Ugyanis az egyik legfőbb üzleti célt, az eladást csak nagyon áttételesen befolyásolja.

by Bery :)