Az olimpián csaknem kétszer több újságíró vesz részt, mint sportoló, nagyjából 28 ezres a médiahadsereg. Ebből adódóan soha nem látott mennyiségű ország kapja majd a napi információt a Játékokról. A nézettség dinamikus növekedése okán a közvetítési jogdíjak az egekbe szöktek. A magyar MTV már képtelen kigazdálkodni a jogdíjakért kifizetett összeget, sőt az amerikai műsorszolgáltató, NBC sem tud annyira reklámhelyet értékesíteni, ami bevételi oldalon hozna annyit a konyhára, amennyit a jogdíjért leperkált. Mérlegen a média…
Az olimpia az emberiség egyik legnagyobb kulturális és gazdasági vállalkozása, mely négyévenként lázba hozza a világot! Sportközvéleményt, sporttól távol álló embereket. A modern olimpikon ikonként él tudatunkban. Egyszerre nyaljuk szánk szélét, nyelünk nagyokat, tartjuk vissza a lélegzetünket, mikor felcsendül az a bizonyos dallam.
Olimpiai médiabusiness
Készültek is az angolok, hogy minél több emberhez juthassanak el a Játékokkal kapcsolatos információk. A szélesebb közvélemény pedig minderről a média áldásos tevékenysége okán juthat információhoz. Az elmúlt néhány évtizedben exponenciálisan nőtt az eseményről hírt adó közvetítő társaságok létszáma.
Forrás: Olympic Marketing Fact File, www.olympic.org
Londonban már az olimpiai rajt előtt egy hónappal megnyitották az Olimpiai Parkban az újságírók bázisául szolgáló sajtóközpontot (Main Press Centre - MPC). Négy emeleten, 31.000 négyzetméteren várják a majd 28.000 akkreditált újságírót, tévés, rádiós munkatársakat. A sajtóközpont mérete vetekszik a Tate Modern galériáéval. A létesítményben van gyógyszertár és műszaki üzlet, továbbá masszázsterem és egy teljesen felszerelt egészségügyi központ orvosokkal és nővérekkel. Csúcsidőben 24 sajtókonferenciát bonyolítanak majd naponta. Lord Sebastian Coe, a Londoni Szervező Bizottság (LOCOG) vezetője úgy nyilatkozott, hogy: „az olimpián a világ legjobb sportolói fognak versenyezni, ezért a világ legjobb újságíróit a világ legmodernebb közvetítés-technológiai infrastruktúrával felszerelt sajtóközpontban várjuk.”
A NOB kaszál, a tévétársaságok küszködnek
A NOB kasszájában az olimpiai mozgalom bevételeinek legnagyobb hányadát a közvetítési jogok értékesítése jelenti.
Forrás: Olympic Marketing Fact File, www.olympic.org
A The Guardian készített egy összesítést a Játékok médiahátteréről, mely szerint még a pekingi olimpiától is több újságíró akkreditált Londonba. Olyan mini államok is a tudósítók között vannak, mint Kiribati, Nauru. De lesznek zsurnaliszták Afganisztánból, Szomáliából, Barbadosról, Belize-ből, Lesotho-ból, Togo-ból, Malawi-ból.
Az idei olimpiai ciklusban az amerikai NBC fizette a legtöbbet a médiajogokért (1,2 milliárd dollár, amihez 100 millió dollár üzemi és produkciós költség is társul). Pekingben egyébként még „csak „900 millió dollárt kóstáltak a médiajogok. Ez a társaság például 2700 embert küld majd a szigetországba és kilenc csatornán, valamint internetes portálokon közvetíti az eseményeket az előzetes becslések szerint 215 millió érdeklődő amerikainak. Összesen közel hatezer órányi anyaggal számolnak, ami kétezerrel több, mint amennyit Pekingből sugároztak. A BBC majd 2500 órás élő közvetítését 765 fő segíti majd, az al-Dzsazíra 150 fős stábja főként a Közel-Keletre és Észak-Afrikába sugároz majd.
Bár soha nem látott érdeklődést generál az olimpia, a közvetítési jogokért kifizetett összeget már képtelen kigazdálkodni az az NBC, aki a legmélyebben a zsebébe nyúlt - masszív veszteséget szenved majd el. Itt nagyjából 100 millió dollár lehet a bukta, ám a médiacsoport jelentős, 223 millió dolláros hiánnyal zárta a két évvel ezelőtti vancouveri téli játékok közvetítéseit is. Olyan gigantikus összeget kell már kifizetnie az egyes médiatársaságoknak, amit reklámpercek értékesítéséből nem tudnak kigazdálkodni. A mostani olimpiai ciklusban pedig a gazdasági válság is oly jelentős akadály elé állította a közvetítőket, hogy mindez csak tetézte, hogy az olimpiai műsorszámok környezetében lévő reklámhelyeiket megfelelő áron értékesítsék a hirdetők felé. Az 1996-os atlantai olimpia közvetítései körül már fél évvel korábban elkelt minden reklámidő, most pedig képtelenség a 100 százalékát eladni a teljes reklámkapacitásnak. Ha pedig még visszább megyünk az időben 1984-ig, akkor azt látjuk, hogy az akkori közvetítő ABC 225 millió dollárt fizetett a jogokért, s eközben 615 millió dollárnyi bevételhez jutott a hirdetésekből.
A közvetítési jogok felsrófolása kapcsán tehát úgy néz ki, hogy elértünk egy lélektani határhoz.
Az MTV a reklámpercekből nem tud elég bevételt szerezni
Iparági szakértők szerint itthon a Magyar Televíziónak, aki a Játékokat sugározza, esélye sincs arra, hogy a hirdetőktől visszaszerezze a közvetítés költségét. A tévé éves reklámbevétele 4 milliárd forint körül mozog, s az olimpia maximum pár száz milliós többletet jelent reklámoldalon a csatorna számára. Költségoldalon viszont a nagyságrendileg 1 milliárd forintnyi kifizetett jogdíj összeg és az üzemi, produkciós költségek állnak. Még úgy sem tud profitábilis lenni az MTV közvetítése, hogy az „olimpiai reklámhelyeket” nem GRP (nézőszám alapján), hanem fix szpotáron értékesíti a sales csapat. Az MTV reklámsáfárkodását az is nehezíti, hogy közfunkciót ellátó csatornaként minden órában legfeljebb hat perc reklámot sugározhat. Mindezt alapul véve a null szaldó is elérhetetlen távolságba kerül.
A pénzügyi nehézségek ellenére kétségünk se legyen, hogy kiváló sportélményben lesz részünk. Olimpia az álomgyárban!
by Bery :)
Utolsó kommentek