lesipuska

A londoni olimpia a márkák pozitív kommunikációja mellett igazi marketing-vadhajtásokat is tartogat számunkra. A sporttalálkozó ideje alatt a fővárost ellepik a különböző reklámfeliratok. A közterületi felületeken - óriásplakát, city-light felület, építési háló - lépten-nyomon találkozhatunk különböző márkák hirdetéseivel. Néhány kreatív angol srác gondolt egyet, s új köntösbe bújtatott néhány közterületi reklámot. Újraértelmezték őket. S egyben új fogalmat is meggyökereztettek a reklámiparban: Brandalism!

Forrás: brandrepublic.com

Hirdetés-újradefiniáló akciójuk oka az olimpiát kísérő márkavédelmi törvény és ennek nyomán létrejövő márkakopó alakulat létrehozása, valamint a reklámozók felelősségének hangsúlyozása volt. A bevállalós gárda olyan márkákat állított a célkeresztjébe, mint a Nike, a McDonald’s, a JD Sports, a Footlocker és a Londoni Olimpia Szervezőbizottsága. 

Forrás: brandrepublic.com

Ha a reklámvilág szentélyeit gyűjtjük csokorba, akkor mindenkinek első körben New York, Tokió, London, Párizs, vagy Hamburg jut eszébe. Mára a reklámvilág európai, s talán nyugodtan mondhatom, hogy világ központjának számít a szigetország fővárosa. London az a hely, amely híres nyitottságával, sajátságosan kreatív és multikulturális atmoszférájával kedvez a „liberális szellemiségű” alkotói közegnek.

Forrás: brandrepublic.com

A brandrepublic összeállítása szerint egy ilyen „fékevesztett alkotói társaság” gondolt egyet, s elkezdte a saját gondolat- és érzés világának megfelelően, egyedi módon megváltoztatni a közterületi reklámokat. Az olimpiaiakat is! A jelenség a reklámkeresztségben a „Brandalism” nevet kapta, mely a brand (márka) és a vandalism (vandalizmus) szavak összetételéből kelt életre.

Forrás: brandrepublic.com

Ezek a yuppi zsúrfiúk napokon keresztül járták Leeds, Manchester, Birmingham, Bristol és London utcáit, s értelmeztek újra, azaz megváltoztatták 35 közterületi hirdetés eredeti változatát. A csapat ideológiát is gyártott akciójához, a céljuk ugyanis az volt, hogy a reklámipar vadhajtásai ellen hallassák a hangjukat. No fogyasztás-ösztönzés! No fölösleges igény-generálás! No ultra vékony testkép-demonstrálás! A csapat tagjai úgy vélik, hogy a reklámozók nem vállalják a felelősséget a közterületi médiafelületeken a fogyasztóknak szánt marketing üzenetekért, hiszen az esetek többségében egyetlen egy cél lebeg szemük a előtt, ami pedig nem más, mint a „Vedd meg vírus” potenciális vásárlókba oltása.

by Bery :)

A pénzügyi befektetésekkel foglalkozó Goldman Sacs 42 oldalas elemzést publikált a londoni olimpia gazdasági és pénzügyi vonatkozásairól. A riport a rideg gazdasági mutatók mellett érdekes összefüggésekről is lerántja a leplet. A tanulmány éremkalkulációt és az olimpiával összefüggő makro-trendeket is tartalmaz. E szerint 4 aranyat nyer a magyar csapat az olimpián, valamint egyre dinamikusabban nő a hölgyek részvételi aránya.

Mostanában több posztban is foglalkoztam az olimpiai válogatott aranypotenciáljával, sportszakmai és gazdasági nézőpontból górcső alá véve az egyre gyérebb olimpiai eredményességünket.

Michael Moore utálja a Goldman Sacs-t

Forrás: http://www.michaelmoore.com/

Ha Michael Moore, az amerikai „botrányfilmes” producer olvassa a Goldman jelentését, valószínűleg fenntartásokkal fogadja az abban foglaltakat, mivel legutóbbi mozifilmjében, a Capitalism: A Love Story!-ban (Kapitalizmus: Szeretem!) totálisan leszedi a keresztvizet a Goldman Sacs vezetőiről, akik szerinte az USA kormányzati adminisztrációjának adott tanácsaikkal érdemben járultak hozzá a világgazdasági válságot elindító amerikai ingatlanbuborék felfújásához.

Ha viszont függetlenítjük magunkat a Moore által megjelenített érzelmi szálaktól, s tárgyilagosan szemlélődünk, akkor azt találjuk, hogy az elemzés készítői egy elég részletes anyagot raktak össze, s nem elégedtek meg a rideg makrogazdasági mutatókkal, hanem érdekes interjúkkal is színesítették a gazdasági elemzést, valamint 10 olimpia-gazdasággal összefüggő trendet is felvonultattak. A gazdasági újságírók és egykori olimpikon megszólaltatottak között van például a világ valaha élt legzseniálisabb futója, a 400m-es síkfutás világcsúcs tartója, Michael Johnson is.

A globális érdeklődést kiváltó sporteseményeket mindig hatalmas beruházás és reklámhadjárat előzi meg. A közvetlen pénzügyi nyereség mellett főként az események nyomán előálló, számszerűsíthető és kevésbé összegszerű momentumokra - a meglévő infrastruktúra multiplikátor hatására, country branding (országmárka építés) - szoktak hivatkozni. A Goldman gurui azonban tovább léptek…

A tanulmány kétség kívül tartalmaz néhány korábban nem ismert összefüggést az olimpia gazdasági hátterének vonatkozásában. Ilyen például a megnyert érmek tekintetében a rendező ország/város hatása (hazai pálya előnye). Itt az elmúlt 10 olimpiát vizsgálva azt találták, hogy átlagban 54 %-kal gyűjtött több érmet a rendező ország, mint a rendezést megelőző korábbi játékokon.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

Rendkívül jól szemlélteti ezt a hatást az angolok teljesítménye.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

A befektetési guruk jóslata szerint az londoni éremtábla élén az USA végez majd 37 arannyal (négy évvel ezelőtt Kína volt az élen), Kína 33, Nagy-Britannia 30, Oroszország 25, Ausztrália 15 aranyérmet szerez majd. A magyar csapat 11 érmet nyer majd, mely közül négy csillog majd a legfényesebben. Ez az éremszám a négy évvel ezelőtti 21-dik helyhez képest eggyel jobb helyezéshez lesz elegendő az országok nem hivatalos éremtáblázatán. Az összéremszám tekintetében is az USA vezet majd 108 megnyert medalionnal, Kína 98, Oroszország 74-gyel fog zárni.

Olimpiai trendek gazdasági optikán keresztül

A Goldman Sacs tanulmánya számos trendet is felvonultat az olimpia gazdasági vetületével összefüggésben, melyek közül tagadhatatlanul az egyik legérdekesebb a nők arányának dinamikus növekedése.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

Vezetői tanácsadással foglalkozó szakemberek egybecsengő véleménye, hogy nem csupán az olimpiák, hanem a munkapozíciók tekintetében is jönnek föl a nők. Több nő dolgozik az USA-ban, mint férfi, sőt a vezetők több mint 50%-a nő. Dominálják az orvosi, jogi, banki és könyvelői munkaköröket. A 200.000 éves férfiuralom a vége felé közeledik. Aki többre kíváncsi, az nézze meg Hanna Rosin, New Data on the Rise of Women című TED-en elhangzott előadását.

 Az alábbi ábra pedig arról ad számot, hogy a hosszú távú hatás tekintetében vajon miért is kandidálnak városok az olimpia rendezéséért. A rendezésnek a járulékos hasznok alapján komoly GDP növelő hatása is van. Mind a Lloyds bank korábban, a Goldman is úgy becsli, hogy a londoni olimpia 9-10 milliárd fontot generál majd a teljes brit gazdaság számára, megközelítően 0,6-0,7%-kos többletet adva a nemzetgazdaság számára.

Forrás: The Olympics and Economics 2012, Goldman Sacs, 2012.

by Bery :)