lesipuska

Az Olimpia a show-business világa. A show-business összetett szó. Ha nincsen show, nincsen business. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pedig mindezt szó szerint veszi. A múltkor arról elmélkedtem, hogy nem biztos, hogy az olimpia miden érintett piaci szereplő számára rentábilis befektetés. A tévécsatornák például bizonyosan a „többet vesztő, mint nyerő” kategóriába tartoznak majd. A magyar MTV képtelen kigazdálkodni a jogdíjakért kifizetett összeget, sőt az amerikai műsorszolgáltató, NBC sem tud annyira reklámhelyet értékesíteni, ami bevételi oldalon hozna annyit a konyhára, amennyit a jogdíjért leperkált.

Kaszál a NOB az olimpián

A NOB, mint a játékok jogtulajdonosa számára gigantikus üzlet az olimpia. A NOB marketing jelentéseiből az látszik, hogy a szervezet korifeusai jól sáfárkodnak a Játékokkal kapcsolatos marketing jogokkal.

A világ egyik leghatalmasabb sportszövetségének büdzséje 5 fő bevételi forrásból áll: Broadcast (közvetítési jogdíjak), TOP Programme (a legjelentősebb 11 nagy támogató márka tartozik ide), OCOG Domestic Sponsorship (Helyi szervezőbizottság által gründolt támogatók), Ticketing (jegybevétel), Licensing (olimpiával kapcsolatos arculatátvitel).

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

A jelenlegi olimpiai ciklusban még nem látható a teljes bevétel, ám a közvetítési jogdíjak drámai növekedéséből arra következtethetünk, hogy a végső mérleg meghaladja majd a 2008-ban záródó ciklus majd 5,5 milliárd dolláros bevételét. A közvetítési jogdíjbevételek eddig exponenciálisan növekedtek.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Az olimpia a világ legnézettebb sporteseménye. A 16 napos sportseregszemle világ szintű „kumulált nézettsége” az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett, átlépte a 30 milliárdos álomhatárt is.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Közvetítés szempontjából a legértékesebbnek az amerikai piac, míg a legkevésbé az óceániai térség bizonyul.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Az idei olimpiai ciklusban az  amerikai NBC fizette a legtöbbet a médiajogokért (1,2 milliárd dollár, amihez 100 millió dollár üzemi és produkciós költség is társul). Pekingben egyébként még „csak „900 millió dollárt kóstáltak a médiajogok. Bár soha nem látott érdeklődést generál az olimpia, a közvetítési jogokért kifizetett összeget már képtelen kigazdálkodni reklámhely értékesítésből - masszív veszteséget szenved majd el, nagyjából 100 millió dollár lehet a bukta.

Szponzorok, már megint a szponzorok

A TOP-program is szépen hizlalja a NOB kasszáját. Itt Peter Ueberroth nevét kell megemlíteni, aki a Los Angeles-i játékok idején került a szervezőbizottság élére. Ő az a személy, aki a Játékok „kommercializálódása” miatt a leginkább felelőssé tehető. Az 1984-es olimpiai projekt indulását kísérő sajtótájékoztatón így nyilatkozott: "Minél nagyobb a csőd, engem annál jobban vonz a feladat!" Számos üzleti újítása volt, az egyik legjelentősebb, hogy bevezette a TOP (The Olympic Partnership Program) támogatói programot, melyben 30-ban maximálja a szponzorok számát (ebben az olimpiai ciklusban 11 márka tartozik ebbe).  

Idén 50 millió dollárt kell fizetni egy-egy TOP-program beli gigabrandnek, hogy az olimpia támogatójakét kategória-exkluzivitást élvezhessen.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

Az olimpiai játékok üzleti hasznát azonban nem csak az a 11 vállalatból álló TOP szponzori kör aratja le, akivel a NOB megkötötte a kategória-exkluzivitást biztosító támogatói szerződéseket. A londoni nemzeti olimpiai bizottság támogatói is részesülhetnek a húsosfazékból. Ezek a cégek előszeretettel alkalmaznak sportolókat a reklámjaikban. A „kisebb szponzorok” jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 750 millió fonttal (270 milliárd forint) járulnak hozzá az olimpiához. 270 milliárd a nagyságrendileg 7-szer annyi, mint amennyit hazánkban a látványsportágak tudtak realizálni az új, társasági-adó támogatási lehetőségből.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, 2012. olympic.org

A NOB tehát köszöni jól van, s az egyéb bevételi tételekről: jegy, csecse-becse-menedzsment még nem is szóltam. Legközelebb!

by Bery :)

Az olimpián csaknem kétszer több újságíró vesz részt, mint sportoló, nagyjából 28 ezres a médiahadsereg. Ebből adódóan soha nem látott mennyiségű ország kapja majd a napi információt a Játékokról. A nézettség dinamikus növekedése okán a közvetítési jogdíjak az egekbe szöktek. A magyar MTV már képtelen kigazdálkodni a jogdíjakért kifizetett összeget, sőt az amerikai műsorszolgáltató, NBC sem tud annyira reklámhelyet értékesíteni, ami bevételi oldalon hozna annyit a konyhára, amennyit a jogdíjért leperkált. Mérlegen a média…

Az olimpia az emberiség egyik legnagyobb kulturális és gazdasági vállalkozása, mely négyévenként lázba hozza a világot! Sportközvéleményt, sporttól távol álló embereket. A modern olimpikon ikonként él tudatunkban. Egyszerre nyaljuk szánk szélét, nyelünk nagyokat, tartjuk vissza a lélegzetünket, mikor felcsendül az a bizonyos dallam.

Olimpiai médiabusiness

Készültek is az angolok, hogy minél több emberhez juthassanak el a Játékokkal kapcsolatos információk. A szélesebb közvélemény pedig minderről a média áldásos tevékenysége okán juthat információhoz. Az elmúlt néhány évtizedben exponenciálisan nőtt az eseményről hírt adó közvetítő társaságok létszáma.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, www.olympic.org

Londonban már az olimpiai rajt előtt egy hónappal megnyitották az Olimpiai Parkban az újságírók bázisául szolgáló sajtóközpontot (Main Press Centre - MPC). Négy emeleten, 31.000 négyzetméteren várják a majd 28.000 akkreditált újságírót, tévés, rádiós munkatársakat. A sajtóközpont mérete vetekszik a Tate Modern galériáéval. A létesítményben van gyógyszertár és műszaki üzlet, továbbá masszázsterem és egy teljesen felszerelt egészségügyi központ orvosokkal és nővérekkel. Csúcsidőben 24 sajtókonferenciát bonyolítanak majd naponta. Lord Sebastian Coe, a Londoni Szervező Bizottság (LOCOG) vezetője úgy nyilatkozott, hogy: „az olimpián a világ legjobb sportolói fognak versenyezni, ezért a világ legjobb újságíróit a világ legmodernebb közvetítés-technológiai infrastruktúrával felszerelt sajtóközpontban várjuk.”

A NOB kaszál, a tévétársaságok küszködnek

A NOB kasszájában az olimpiai mozgalom bevételeinek legnagyobb hányadát a közvetítési jogok értékesítése jelenti.

Forrás: Olympic Marketing Fact File, www.olympic.org

A The Guardian készített egy összesítést a Játékok médiahátteréről, mely szerint még a pekingi olimpiától is több újságíró akkreditált Londonba. Olyan mini államok is a tudósítók között vannak, mint Kiribati, Nauru. De lesznek zsurnaliszták Afganisztánból, Szomáliából, Barbadosról, Belize-ből, Lesotho-ból, Togo-ból, Malawi-ból.

Az idei olimpiai ciklusban az  amerikai NBC fizette a legtöbbet a médiajogokért (1,2 milliárd dollár, amihez 100 millió dollár üzemi és produkciós költség is társul). Pekingben egyébként még „csak „900 millió dollárt kóstáltak a médiajogok. Ez a társaság például 2700 embert küld majd a szigetországba és kilenc csatornán, valamint internetes portálokon közvetíti az eseményeket az előzetes becslések szerint 215 millió érdeklődő amerikainak. Összesen közel hatezer órányi anyaggal számolnak, ami kétezerrel több, mint amennyit Pekingből sugároztak. A BBC majd 2500 órás élő közvetítését 765 fő segíti majd, az al-Dzsazíra 150 fős stábja főként a Közel-Keletre és Észak-Afrikába sugároz majd.

Bár soha nem látott érdeklődést generál az olimpia, a közvetítési jogokért kifizetett összeget már képtelen kigazdálkodni az az NBC, aki a legmélyebben a zsebébe nyúlt - masszív veszteséget szenved majd el. Itt nagyjából 100 millió dollár lehet a bukta, ám a médiacsoport jelentős, 223 millió dolláros hiánnyal zárta a két évvel ezelőtti vancouveri téli játékok közvetítéseit is. Olyan gigantikus összeget kell már kifizetnie az egyes médiatársaságoknak, amit reklámpercek értékesítéséből nem tudnak kigazdálkodni. A mostani olimpiai ciklusban pedig a gazdasági válság is oly jelentős akadály elé állította a közvetítőket, hogy mindez csak tetézte, hogy az olimpiai műsorszámok környezetében lévő reklámhelyeiket megfelelő áron értékesítsék a hirdetők felé. Az 1996-os atlantai olimpia közvetítései körül már fél évvel korábban elkelt minden reklámidő, most pedig képtelenség a 100 százalékát eladni a teljes reklámkapacitásnak. Ha pedig még visszább megyünk az időben 1984-ig, akkor azt látjuk, hogy az akkori közvetítő ABC 225 millió dollárt fizetett a jogokért, s eközben 615 millió dollárnyi bevételhez jutott a hirdetésekből.

A közvetítési jogok felsrófolása kapcsán tehát úgy néz ki, hogy elértünk egy lélektani határhoz.

Az MTV a reklámpercekből nem tud elég bevételt szerezni

Iparági szakértők szerint itthon a Magyar Televíziónak, aki a Játékokat sugározza, esélye sincs arra, hogy a hirdetőktől visszaszerezze a közvetítés költségét. A tévé éves reklámbevétele 4 milliárd forint körül mozog, s az olimpia maximum pár száz milliós többletet jelent reklámoldalon a csatorna számára. Költségoldalon viszont a nagyságrendileg 1 milliárd forintnyi kifizetett jogdíj összeg és az üzemi, produkciós költségek állnak. Még úgy sem tud profitábilis lenni az MTV közvetítése, hogy az „olimpiai reklámhelyeket” nem GRP (nézőszám alapján), hanem fix szpotáron értékesíti a sales csapat. Az MTV reklámsáfárkodását az is nehezíti, hogy közfunkciót ellátó csatornaként minden órában legfeljebb hat perc reklámot sugározhat. Mindezt alapul véve a null szaldó is elérhetetlen távolságba kerül.

A pénzügyi nehézségek ellenére kétségünk se legyen, hogy kiváló sportélményben lesz részünk. Olimpia az álomgyárban!

by Bery :)